Terhességi-gyermekágyi segély alapja teljesítménybéres dolgozónál

Kérdés: Az 1995. január 16-tól biztosított személy 2000. május 16-án szült. A szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd 2003. február 26-áig gyermekgondozási segélyt vett igénybe. 2003. február 27-én ismét szült, és terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja? A dolgozó teljesítménybéres. Kell-e nézni a hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...– legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy ennek százszázalékos teljesítése és a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Nem rendszeres jövedelem osztószáma

Kérdés: A munkavállaló 1990. január 1-jétől 2002. július 31-ig állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2002. január 1-jétől július 31-ig kifizetett rendszeres jövedelme 420 000 forint volt, 2002. június 1-jétől június 30-ig tartó időtartamra 25 000 forint jutalomban részesült. 2002. augusztus 1-jétől jelenleg is "B" munkáltatónál áll munkaviszonyban. 2002. augusztus 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra 400 000 forint munkabérben részesült. A dolgozó 2003. február 26-ától beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Mi lesz az osztószáma a 25 000 forint jutalomnak?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegének megállapításánál – a folyamatos biztosítási időre tekintettel – a számítási időszak a 2002. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam, és az alap pedig az ezen időtartamra járó rendszeres jövedelem, valamint az ezen időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címke:

A betegszabadságra vonatkozó szabályok változásai

Kérdés: Változtak-e a betegszabadság kiszámításával kapcsolatos szabályok 2001. november után? Mi a számítás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 137. §-a szabályozza. A betegszabadság idejére a munkavállalónak a távolléti díja nyolcvan százaléka jár. Ettől csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A távolléti díj számítási szabályait a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címke:

A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye

Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnését a munkáltató kezdeményezi, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének következménye. A felmentési idő a munkavállalónak a munkaviszony bármilyen okból történő megszűnésekor biztosítható, illetve bizonyos esetekben kötelező biztosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felső határ naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...elmondhatjuk, hogy külföldi munkavállaló foglalkoztatása esetén az adó- és járulékfizetési kötelezettség elbírálása csak különös differenciálással végezhető el helyesen. A mérvadó tények között találhatjuk azt, hogy milyen munkáltató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság üzletvezetője esetén ugyanis az utasításadási jogot feltételező alá-fölé rendeltség nem valósulhat meg, illetőleg a munkavállaló és a munkáltatói jog gyakorlójának, a szerződő felek személye nem választható szét. Ez pedig a munkaviszony, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:    

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem naptári napi összegével. A baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas biztosított egyéni járulékai

Kérdés: A munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik. 2003-ban kéri nyugdíjazását, valamint visszamenőleg 6 hónapra nyugdíjának megállapítását. A munkaadótól kéri vissza a 3 százalékos járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, természetesen a nyugdíjazását követő időszakra. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után a nyugdíjas egyéni járulékot, illetve nyugdíjjárulékot nem fizet.Mérlegelésre tehát nincs sok lehetőség, amennyiben a munkavállaló nyugdíjasként szerzett jövedelméből is vont a foglalkoztató egyéni járulékot, azt számára 15 napon belül vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást [Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja, illetve 9. § (1) bekezdés].E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló nyugdíjas, illetve annak sem, hogy a munkaideje, munkabére eléri-e a törvényes munkaidőt, illetve a minimálbért.Bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címke:
1
391
392
393
403