Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: Mi lesz az irányadó időszak egy munkavállaló 2008. április 13-tól 2008. június 28-ig tartó passzív jogú táppénzének megállapításához? A dolgozó 2005. október 1-jétől 2007. március 2-ig munkaviszonyban állt, 2007. március 4-től 2007. június 6-ig munkanélküli-járadékban részesült, 2007. június 7-től 2008. április 12-ig pedig ismét munkaviszonyban állt.
Részlet a válaszából: […] A táppénz alapjának megállapításánál beszélünk irányadóidőszakról és számítási időszakról. Az irányadó időszak: a táppénzre való jogosultságkezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a táppénzre valójogosultságot megelőző napig tartó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott román munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Érvényes-e a munkaviszonya annak a román munkavállalónak, akinek lejárt a munkavállalási engedélye, és azt gondolta, hogy nem kell meghosszabbítani, mivel Románia már uniós tagállam, ezért tovább dolgozott úgy, hogy nem volt engedélye? Milyen szankciókra számíthat a munkavállaló, illetve a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...összege a kifizetett munkabér (munkadíj), delegalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg. Amennyiben a kérdésbeli román munkavállaló foglalkoztatásamár nem engedélyköteles, a korábbi engedélye lejártát követően, vagy akár aztmegelőzően is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...EU-csatlakozását követően az 1408/71/EGKrendeletet kell alkalmazni, mely a munkavállalók Közösségen belülifoglalkoztatása esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat tartalmazza.A közösségi rendelet értelmében a járulék fizetése akkor is csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...(2 százalék pénzbeli és 4 százaléktermészetbeni) egészségbiztosítási járulék] meg kell fizetni.Az Flt. szerint »a munkaadó a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset),valamint a végkielégítés, jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas munkavállaló jövedelmi korlátja

Kérdés: Mennyi jövedelem adható a nyugdíj szüneteltetése nélkül annak a június 20-án nyugdíjba vonult munkavállalónak, aki július 1-jétől új munkaviszonyt létesített? Megkaphatja-e a 828 ezer forintot, vagy csak az időarányos 414 ezer forintot keresheti? Figyelmen kívül kell-e hagyni a számításnál az első fél évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjfolyósításszünetelését (a tárgyév december 3-ig, illetve a 62. életév betöltéséig) akkorírja elő, ha a nyugdíjas munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulék alapjameghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Nyugdíjas munkavállaló jövedelmei

Kérdés: A nyugdíjas dolgozó jövedelmi korlátjának számításakor beleszámít-e a minimálbér 12-szeres összegébe a 13. havi nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] ...mert az érintett nyugdíjas munkavállalók jövedelmikorlátjának a megállapítása során a nyugdíj összegét egyáltalán nem kellfigyelembe venni. A nyugdíj szüneteltetéséről csak abban az esetben kellintézkedni, ha az említett munkavállaló nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Meg kell-e fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy munkavállaló biztosítási jogviszonya 2008. április 9. és június 15. között fizetés nélküli szabadság miatt szünetel? Mi a helyzet abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság időtartama csak 5 nap?
Részlet a válaszából: […] ...áll csak fenn folyamatosan, akkor az ennek tartamának megfelelőidő lejártát követően. Mindez a konkrét esetben: – amennyiben az említett munkavállaló biztosításijogviszonya április 9-ét megelőzően 45 nappal keletkezett, akkor csak május24-étől kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Szabadság megállapítása

Kérdés: Vonatkozik-e a kismamákra is a szabadság kiadásának szigorítása, azaz a szabadságot abban az évben kell kiadni, amikor esedékes? Úgy értesültünk, hogy a GYED és GYES idejére járó fizetés nélküli szabadság kiadása előtt előbb az éves rendes szabadságot (szülési szabadság, ill. GYED első évére járó szabadságot) kell kiadni. Igaz ez? A gyakorlat szerint eddig a munkába állás előtt adtuk a szabadságot. Öregségi nyugdíjba vonulónak is arányosan jár-e az éves szabadsága a munkaviszonyának megszűnéséig, vagy jár neki a teljes éves szabadság, illetve vissza kell-e vonni, ha többet használt fel? Mi történik, ha a nyugdíjas mégis tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amelyalap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltrendelkezés értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Rendkívüli munkavégzés megtagadása

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésének tekinteni a túlóra visszautasítását, és az okot adhat-e rendkívüli felmondásra, ill. maximum 20 százalékos alapbérmegvonásra? (A kollektív szerződés szerint lehetőség van rá.) Nem mond-e ez ellent az Mt.-nek? A túlóra elrendelése a ledolgozott 8 óra után történt. Mikor tekinthető szabályosnak a túlóra elrendelése?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó alapvető előírásokat azMt. 126-127. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkavállalómunkaidő-beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felül teljesített munkavégzése,illetve az ügyelet alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Kölcsönzött munkavállaló munkabére

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 141. §-ában foglalt rendelkezés értelmében amunkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettőleltérő megállapodás érvénytelen.Az Mt. 142. §-ában foglalt rendelkezés értelmében amunkavállalót – eltérő megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.
1
298
299
300
404