4039 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?

Kérdés: Kell-e egyéni járulékot fizetni a GYES után ismét munkába álló dolgozó szabadságmegváltása után? Az eddigi gyakorlat szerint nem vontunk belőle sem nyugdíj-, sem pedig egészségbiztosítási járulékot.

Kérdés: Elegendő-e módosítani a határozott idejű munkaszerződést, ha a szerződő felek újabb határozott időtartamra meg kívánják hosszabbítani, vagy az újabb határozott időtartamú munkaviszonyhoz új munkaszerződést kell kötni? Mikor alakul át a határozott időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú munkaviszonnyá, illetve milyen esetekben minősül az eredetileg határozott időtartamra szóló munkaviszony határozatlan időtartamú munkaviszonynak?

Kérdés: Keletkezik-e magyar társadalombiztosítási jogviszonya a külföldi vállalkozástól munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóknak?

Kérdés: Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz naptári napi átlagának kiszámításánál az április hónapban végzett túlóráért elszámolt bér annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. május 2-án 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló munkaideje 5.45-től 14.00 óráig tartott, a baleset napjára megkapta a teljes munkaidőre járó munkabért. A dolgozó 2011. április havi törzsbére 170 240 forint + 2 napra fizetett szabadság 19 348 forint + munkaszüneti napra járó bér 9674 forint + túlóra 35 840 forint.

Kérdés: Helyes-e ha a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2010. évi jövedelem alapján számították annak a munkavállalónak az esetében, akinek a folyamatos biztosítási ideje 2006. október 3-án kezdődött, táppénzben részesült 2010. június 22-től 2011. január 9-ig, 2011. január 10-én szült, és ezen időponttól 2011. június 26-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, tehát 172 napi jövedelme volt? Mi lesz a GYED alapja, ha az anya 2011. június 27-től igényli az ellátást?

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: – Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. – Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. – Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."

Kérdés: Mit jelent az összeszámítás az Mt. kirendelésre vonatkozó szabályának értelmezésében, amely szerint a munkaadó éves szinten 44 napot, az összeszámítás szabályai szerint 110 napot rendelheti ki kiküldetési rendelvénnyel a munkavállalókat? Milyen járulékot kell fizetnie a cégnek a munkavállalónak kifizetett 44 napon túli kiküldetés esetén? Elszámolható-e költségként a 44 napon túli kiküldetés? Vonatkozik-e a 44 napos korlát a tagi jogviszonyban lévőkre is?

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a Magyarországon bejegyzett foglalkoztatóra abban az esetben, ha harmadik ország területén szeretnének amerikai és kínai állampolgárokat foglalkoztatni, hogy a saját országukban értékesítsék a termékeiket és a szolgáltatásaikat?

Kérdés: Melyik országban keletkezik biztosítási kötelezettsége annak a magyar-német kettős állampolgárságú munkavállalónak, akinek az állandó lakóhelye és a családja Ausztriában van, Magyarországon rendelkezik ideiglenes lakóhellyel, és egy magyar székhellyel rendelkező cégnél munkaviszony keretében ügyvezető igazgató beosztásban dolgozik Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Németország területén? Utalhatja-e a magyar cég Ausztriába az egyéni, illetve a foglalkoztatói járulékokat?