Találati lista:
1631. cikk / 2079 GYES-ben részesülő munkavállaló utáni kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Milyen nyomtatványon veheti igénybe a járulékkedvezményt az a munkáltató, aki GYES-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat?
1632. cikk / 2079 Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőnek, aki rendelkezik heti 36 órás alkalmazotti munkaviszonnyal? Helyesen értelmezzük-e, hogy megbízási jogviszony esetében a személyi jövedelemadó alapja a megbízási díj 90 százaléka, a járulék alapja pedig a megbízási díj 100 százaléka?
1633. cikk / 2079 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
1634. cikk / 2079 Hallgatói munkadíj kifizetésének gyakorisága
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha egy egyetemi hallgató részére egy összegben kerül kifizetésre a többhavi kutatási tevékenység ellenértékeként meghatározott díj?
1635. cikk / 2079 EU-kártya használata
Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
1636. cikk / 2079 Egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagok jogviszonya
Kérdés: Az új Gt. szerint helyesen jár-e el az a társaság, amelynek három azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja közül az egyik rokkantnyugdíjas, megbízási szerződéssel működő ügyvezető, aki jövedelmet nem vesz fel, de emellett van egy szerződése társas tag mellékszolgáltatására, 40 000 forint havi jövedelem ellenében, amelynek 90 százaléka után megfizetik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, a másik két tag pedig munkaviszonyban dolgozik? Az 1950 forint összegű tételes eho-t mindhárom tag után megfizetik.
1637. cikk / 2079 Előzetes letartóztatásból szabadult tag járulékai
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.
1638. cikk / 2079 Munkáltató által folyósított ösztöndíj közterhei
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni a folyósított ösztöndíj után abban az esetben, ha a munkáltató egy állami felsőoktatási intézmény (egyetem) nappali tagozatos hallgatójával kötött tanulmányi szerződést az Mt. 110. § alapján, és az ösztöndíj összege a minimálbér alatt van? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a munkáltatót az ösztöndíj kapcsán?
1639. cikk / 2079 Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja
Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
1640. cikk / 2079 Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
