50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost a kft.-ben, amelyben 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik? A másik 50 százalék is egy tulajdonban van. A társasági szerződés taggyűlési határozattal választja az ügyvezetőt, az ügyvezető tekintetében a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja.
Részlet a válaszából: […] Igen, lehet, miután az 50-50 százalékos tulajdoni részesedésnem jelent többségi részesedést egyik tagnál sem, és nem lehet eltérő aszavazati arányuk sem. A Gt. 28. § (2) bekezdése szerint a társasági szerződésvagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően a 1408/71 EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályai hatálya alátartozik, melynek területén foglalkoztatják. Feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy a foglalkoztatásramilyen jogviszonyban kerül sor, így – a legvalószínűbbnek tartottmunkaviszonyon túl – más lehetőségekre is kitérünk.Munkaviszony esetén a társaságot 29 százaléktársadalombiztosítási járulék (Tbj-tv. 20. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Magyar-amerikai kettős állampolgár kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos Gt. 30. §-a szerint a vezetőtisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszonykeretében látja el – a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályait kellmegfelelően alkalmazni. Ez a rendelkezés azonban az egyszemélyes kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

GYES-ben részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldásának kulcsa, hogy a kft. említett tagjavajon társas vállalkozónak minősül-e, vagy sem?Az általa ellátott tevékenységek egyike az ügyvezetői. Ajelenleg hatályos társasági törvény értelmében az ügyvezető – főszabályként -munkaviszonyban áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Betéti társaság beltagjának minimumjárulékai

Kérdés: Pontosan milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha nem akar jövedelmet felvenni, de a minimálbér után megfizetné a járulékokat? Hogyan kell elszámolni a fel nem vett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság tagjának a biztosítási és ajárulékfizetési kötelezettsége a társaság tevékenységében történő személyesközreműködéséhez kötődik [Tbj-tv. 4. § d) pontja, 5. § (1) bekezdésének f)pontja]. Amennyiben a beltag a társaság tevékenységi körébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Amerikai állampolgárságú beltag kötelezettségei

Kérdés: Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie (EMMA-, OEP-bejelentés), illetve járulékköteles jövedelmet felvennie egy bt. amerikai állampolgárságú beltagjának, ha Magyarországon tartózkodási engedélyt kapott? Változtat-e a válaszon az, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja állampolgárságától függetlenülbiztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben a társaság tevékenységébenténylegesen és személyesen közreműködik. Ez a személyes közreműködés a társaságés a tagja döntésének függvényében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

-1950-ben született nő szolgálati ideje

Kérdés: A szolgálati idő megállapításakor beszámít-e a rokkantsági nyugdíj időszaka, illetve szolgálati időnek minősül-e a megbízási jogviszony időszaka annak az 1950. május 6-án született nőnek az esetében, aki 1968-tól 1995. március 13-áig dolgozott, 1995. március 14-étől 1999. március 31-éig rokkantsági nyugdíjban részesült, 1999. április 1-jétől teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban alkalmazták 2002. november 30-áig, 2002. december 1-jétől jelenleg is megbízási jogviszony keretében, napi nyolc órában dolgozik, s főállású munkaviszonya nincs? Milyen mértékben kerül beszámításra a nyugdíj összegébe a megbízási díj abban az esetben, ha a járulékokat levonták belőle?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát azelőrehozott öregségi nyugdíj megállapításánál nem szolgálati időként, hanem ajogosultság szempontjából veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nemrendelkezik a szükséges szolgálati idővel, akkor a szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] Az idézett 2002/52. Adózási kérdés foglalkozik ezzel atémával: "2002/52. Adózási kérdésbérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjánakmeghatározásához[2001. évi LI. törvény 3. § (1) bekezdés; 2000. évi C.törvény 79. § (2) bekezdés]A szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Liftügyeletet ellátó társasházi lakó jogviszonya

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha egy társasház egy lakóval szeretne szerződést kötni havonta két hét folyamatos liftügyeletre, mely idő alatt éjjel-nappal otthon készenlétben kell állnia? A társasház havi 60 000 forint jövedelmet fizet ezért a munkáért. Hogyan kell megállapítani a szabadságot, hogyan kell számolni a szolgálati időt, illetve kell-e jelenléti ívet vezetni, és ha igen, hogyan? Kell-e pótlékot számolni a munkabérre?
Részlet a válaszából: […] A teljes (törvényes) munkaidőre vonatkozó előírásokat az Mt.117/B §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a teljes munkaidő mértéke napi 8,heti 40 óra.A munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felekmegállapodása az előző bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.
1
57
58
59
70