Román állampolgárságú megbízott közterhei

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat, illetve az egyéb közterheket egy román magánszemély részére kifizetett megbízási díjból abban az esetben, ha a magánszemély nem tudja illetőségét igazolni az Art. 4. számú mellékletében foglaltak szerint?
Részlet a válaszából: […] A külföldi munkavállalók biztosítási kötelezettségénekelbírálása során az általános szabályok tehát a Tbj-tv. 5. §, illetve 11. §-aelőírásainak megfelelően kell eljárnunk. Míg a Tbj-tv. 5. §-a a biztosításikötelezettséggel járó jogviszonyokat sorolja fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címkék:    

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] Még csak néhány hónapja, hogy életbe lépett az új Gt., ezérta változásokkal kapcsolatosan néhány információval szolgálunk. A 2006. július1-jétől hatályos törvény újraszabályozza a vezető tisztségviselők társasággalszembeni jogviszonyát. A korábbi Gt. alapján a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas tisztségviselő és megbízott egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonni a nyugdíjas tisztségviselő tiszteletdíjából, illetve a nyugdíjas magánszemély részére kifizetett megbízási díjból?
Részlet a válaszából: […] A választott tisztségviselőként, illetve a megbízásijogviszony keretében foglalkoztatott személyek biztosítási kötelezettségétugyanazon szempontok alapján kell elbírálni. A vonatkozó jogszabályi előírásokértelmében mind a választott tisztségviselő, mind a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Ellátások igénybevétele megbízási szerződés alapján

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Tbj-tv. 9. § (3) bekezdését! Véleményem szerint azt jelenti, hogy ha valakinek egy hónapos megbízási szerződése van, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt igényelheti az egy hónapos megbízási szerződésen belül, vagy úgy, hogy ha megszűnik a megbízási szerződés, pl. szeptember 2-án, és szeptember 3-ától igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt, akkor biztosított marad a TGYÁS, a GYED és a GYES folyósításának az időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] Nem pontosan úgy van, ahogy az olvasó gondolja. Először is abiztosítási kötelezettséget kell vizsgálni, majd az ellátásra valójogosultságot.Ugyanis a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyébjogviszony keretében személyesen munkát végző személy abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A régi – 2006.június 30-áig hatályban lévő – Gt. szerint a kft. ügyvezetője főszabálykéntmunkaviszonyban – munkaszerződés hiányában pedig megbízási jogviszonyban -láthatta el az ügyvezetői teendőket. E szabály alól kivételt a meghatározótulajdoni részesedéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Felmentés alatt álló pedagógus munkavállalása

Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az irányadó jogszabályi rendelkezések értelmében pedagógusmunkakörben foglalkoztatott munkavállalókat (közalkalmazottakat) foglalkoztatóközoktatási intézmény az Mt. vagy a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónak, apedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.
Kapcsolódó címkék:    

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően az 1408/71 EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályainak a hatályaalá tartozik, amelynek területén foglalkoztatják. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Evaalany bt. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az eva hatálya alá tartozó betéti társaság nyugdíjas beltagja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megjegyeznünk, hogy az evaalanyiság atársas vállalkozás járulékfizetési kötelezettségére – ellentétben az egyénivállalkozásokkal – semmilyen közvetlen hatással sincs, annak az általánosszabályok szerint kell eleget tenni.A kérdésben nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:    

Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek megállapításához okvetlenül tisztázni kellaz érintett társadalombiztosítási jogállását.Ausztrál állampolgárról van szó, aki tartózkodásiengedéllyel rendelkezik, azaz társadalombiztosítási szempontból külföldinekminősül. Ausztráliában fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóságnak joga és kötelessége, hogy a szerződéseketvalódi tartalmuk szerint minősítse. Ugyanakkor az adóügyi és polgári jogijogviszony egymástól elválhat, és az adóhatóság megállapítása nem hat ki afelek polgári jogi jogviszonyára, az adóhatóság minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.
1
27
28
29
35