Találati lista:
281. cikk / 353 Olasz ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
282. cikk / 353 Evaalany bt. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei
Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az eva hatálya alá tartozó betéti társaság nyugdíjas beltagja?
283. cikk / 353 Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
284. cikk / 353 Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
285. cikk / 353 GYES-ben részesülő ügyvezető közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.
286. cikk / 353 -1950-ben született nő szolgálati ideje
Kérdés: A szolgálati idő megállapításakor beszámít-e a rokkantsági nyugdíj időszaka, illetve szolgálati időnek minősül-e a megbízási jogviszony időszaka annak az 1950. május 6-án született nőnek az esetében, aki 1968-tól 1995. március 13-áig dolgozott, 1995. március 14-étől 1999. március 31-éig rokkantsági nyugdíjban részesült, 1999. április 1-jétől teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban alkalmazták 2002. november 30-áig, 2002. december 1-jétől jelenleg is megbízási jogviszony keretében, napi nyolc órában dolgozik, s főállású munkaviszonya nincs? Milyen mértékben kerül beszámításra a nyugdíj összegébe a megbízási díj abban az esetben, ha a járulékokat levonták belőle?
287. cikk / 353 Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása
Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
288. cikk / 353 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
289. cikk / 353 Nyugdíjas ügyvezető jogállása
Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
290. cikk / 353 Építőközösség jogállása és kötelezettségei
Kérdés: A külterületi vízhálózatot a magánszemély tagok hozzájárulásából kiépítő víztársulat a befejezés után – 2002-ben – építőközösséggé alakult át. Vállalkozási tevékenységet nem végez a közösség, bevétele a vízhálózatra újonnan rákötő tagok által fizetett hozzájárulásból van, ami jelenleg 225 000 forint/rákötés. Ebből jelenleg a közösség által felépíttetett hálózat karbantartása történik. Milyen jogszabály vonatkozik az építőközösségekre? Milyen nyilvántartást kell vezetnie bevételeiről és kiadásairól, mivel nem tartozik az Szt. hatálya alá? Kell-e adószámot kérni, illetve milyen egyéb kötelezettségük van az APEH felé? Milyen adólevonás és járulékkötelezettség keletkezik a képviselő részére kifizetett havi 15 000 forint összegű tiszteletdíj, illetve a pénzügyi megbízott részére kifizetett havi 6000 forint összegű könyvelési díj után?
