GYES-ben részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldásának kulcsa, hogy a kft. említett tagjavajon társas vállalkozónak minősül-e, vagy sem?Az általa ellátott tevékenységek egyike az ügyvezetői. Ajelenleg hatályos társasági törvény értelmében az ügyvezető – főszabályként -munkaviszonyban áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
Kapcsolódó címkék:    

-1950-ben született nő szolgálati ideje

Kérdés: A szolgálati idő megállapításakor beszámít-e a rokkantsági nyugdíj időszaka, illetve szolgálati időnek minősül-e a megbízási jogviszony időszaka annak az 1950. május 6-án született nőnek az esetében, aki 1968-tól 1995. március 13-áig dolgozott, 1995. március 14-étől 1999. március 31-éig rokkantsági nyugdíjban részesült, 1999. április 1-jétől teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban alkalmazták 2002. november 30-áig, 2002. december 1-jétől jelenleg is megbízási jogviszony keretében, napi nyolc órában dolgozik, s főállású munkaviszonya nincs? Milyen mértékben kerül beszámításra a nyugdíj összegébe a megbízási díj abban az esetben, ha a járulékokat levonták belőle?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát azelőrehozott öregségi nyugdíj megállapításánál nem szolgálati időként, hanem ajogosultság szempontjából veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nemrendelkezik a szükséges szolgálati idővel, akkor a szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] Az idézett 2002/52. Adózási kérdés foglalkozik ezzel atémával: "2002/52. Adózási kérdésbérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjánakmeghatározásához[2001. évi LI. törvény 3. § (1) bekezdés; 2000. évi C.törvény 79. § (2) bekezdés]A szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] A témával kapcsolatban országosan nagy az érdeklődés. Ezértlegmegfelelőbb válaszként közöljük az alábbi irányelv kapcsolódó részleteit.A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint apénzügyminiszter 700/2005. (MüK-FMM-PM) együttes irányelve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 30. § (3) bekezdése értelmében az ügyvezető azügyvezetői teendőket munkaviszony keretében látja el, munkaszerződés hiányábanpedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell alkalmazni. E főszabálytól eltérően a tag ügyvezető társasvállalkozóként köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Építőközösség jogállása és kötelezettségei

Kérdés: A külterületi vízhálózatot a magánszemély tagok hozzájárulásából kiépítő víztársulat a befejezés után – 2002-ben – építőközösséggé alakult át. Vállalkozási tevékenységet nem végez a közösség, bevétele a vízhálózatra újonnan rákötő tagok által fizetett hozzájárulásból van, ami jelenleg 225 000 forint/rákötés. Ebből jelenleg a közösség által felépíttetett hálózat karbantartása történik. Milyen jogszabály vonatkozik az építőközösségekre? Milyen nyilvántartást kell vezetnie bevételeiről és kiadásairól, mivel nem tartozik az Szt. hatálya alá? Kell-e adószámot kérni, illetve milyen egyéb kötelezettségük van az APEH felé? Milyen adólevonás és járulékkötelezettség keletkezik a képviselő részére kifizetett havi 15 000 forint összegű tiszteletdíj, illetve a pénzügyi megbízott részére kifizetett havi 6000 forint összegű könyvelési díj után?
Részlet a válaszából: […] Az építőközösség működésének szabályait a Ptk. 578/B-578/Eszakaszai alatt találhatjuk. E szerint az építőközösség jogi személyiségnélküli társaság, amely írásban foglalt szerződéssel jön létre. Ebben a felekarra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.
Kapcsolódó címke:

Társasház gondnokának jogviszonya

Kérdés: Köthet-e megbízási szerződést egy társasház a gondnoki teendőket ellátó magánszeméllyel, aki rendelkezik 36 órás munkaviszonynyal? Átminősíthetik-e utólag egy ellenőrzés kapcsán ezt munkaviszonnyá?
Részlet a válaszából: […] Szerződéskötés előtt, a szerződés tartalmának ismeretenélkül a kérdést pontosan megválaszolni nem lehetséges. Úgy gondoljuk, hogy nema jogviszony határozza meg a szerződést, hanem éppen fordítva, a szerződésbefoglalt jogok és kötelezettségek alapozzák meg a jogviszonyt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kazahsztáni állampolgárságú személy jogállása

Kérdés: Kell-e munkavállalási engedélyt kérnie, illetve hogyan kaphat taj-kártyát az a budapesti lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel rendelkező, kazahsztáni állampolgárságú magánszemély, aki egy kft. ügyvezetője, de nem tagja? Az ügyvezetői teendők ellátásáért havi 70 000 forint megbízási díjban részesül, egyéb munkavégzésre nem kötelezett, hazájában nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A 8/1999. SzCsM rendelet 7. § (1) bekezdés f) pontjaértelmében nincs szükség munkavállalási engedélyre a külföldi részesedésselrendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamintfelügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez.A Gt. 30. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja

Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett holland egyetemi hallgató biztosításikötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Ez a megbízási jogviszony esetében – a Tbj-tv. 5. § (1)bekezdés g) pontja alapján azt jelenti, hogy akkor áll fenn a biztosítás, ha aze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság nem minősül a Tbj-tv. 4. § c) pontjábanmeghatározott társas vállalkozásnak. Ebből következően tagja (tulajdonosa)személyes munkavégzés esetén sem tekinthető társas vállalkozónak.A Gt. 240. § (2) bekezdése (zártkörű részvénytársaságesetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
28
29
30
35