Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja szerint külföldi kiküldetésnek tekinthető a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (külföldi)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 16.

Kft. vezető tisztségviselőjének külföldi tartózkodása

Kérdés: Terheli-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség egy kft. tagját, aki a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszony keretében látja el, és a közeljövőben fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni, mert turistaként 6 hónapra külföldre utazik? A magánszemély az egészségügyi ellátása biztosításának céljából egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére bejelentkezik a NAV-hoz, és megfizeti a havi 6810 forint összegű járulékot.
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem látjuk a jogi akadályát annak, hogy a munkaviszonyban álló ügyvezető a külföldi tartózkodása miatt fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe. Amennyiben fizetés nélküli szabadságot kér és kap (ez a kft.-nek mint munkáltatójának a döntésétől függ), Magyarországon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 25.

Magyar állampolgár külföldi megbízási jogviszonya

Kérdés: Hol kell megfizetni a személyi jövedelem­adót abban az esetben, ha egy katari székhelyű cég megbízási jogviszonyban foglalkoztat egy magyar magánszemélyt, aki évi 183 napot meghaladó időt kíván Katarban tartózkodni, és a munka legnagyobb részét ott végezné? A megbízási szerződés szoftverfejlesztési és információsrendszer-szervezői tevékenységre szól, ami bárhol végezhető. Hogyan tudja igazolni ebben az esetben a munkavállaló, hogy a munkát külföldön végezte?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kettős adózás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény Magyarország Kormánya és a Katar Állam Kormánya között a 2012. évi XV. tv. Az egyezmény 14. cikke foglalkozik a nem önálló munkával. A 14. cikk hasonlóan rendelkezik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 21.

Alkalmi munkavállaló külföldi napidíja

Kérdés: Elszámolható külföldi napidíj az alkalmi munkavállalás keretében foglalkoztatott kamionsofőr részére?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra – az Efo-törvényben meghatározott eltérésekkel – az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni [Efo-tv. 4. § (1) bekezdése]. Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 24.

Külföldön tartózkodó beltag közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az szja-t és a járulékokat a minimálbér után egy betéti társaság beltagjának, aki tartósan külföldön tartózkodik, ahol nincs bejelentett jogviszonya, de fizet maga után egészségbiztosítási járulékot? A társaság ténylegesen nem működik, nincs bevétele és kiadása, és természetesen a tag sem vesz fel semmilyen jövedelmet.
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben a betéti társaság beltagja minősül a társaság ügyvezetőjének, valószínűleg Magyarországon biztosítottá válik. A Gt. szerint ugyanis a társas vállalkozás ügyvezetése vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkaviszonyban valósulhat meg. Jelen esetben munkaviszonyról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 16.

Családi pótlékra jogosultság külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Valóban kérnie kell a családi pótlék szüneteltetését annak a jogosultnak, akinek a férjét az Egyesült Arab Emirátusokba helyezték dolgozni, ahová 2013 januárjában ő is követi gyermekeivel, akik közül az egyik iskolás-, a másik pedig óvodáskorú? A szüneteltetés ellenére megmarad a családi pótlékra és ezzel a családi adókedvezményre való jogosultság? A férj munkáltatója magyar, és továbbra is Magyarországon teljesíti adókötelezettségét, valamint a két gyermek után járó adókedvezményt is ő vette eddig igénybe. Az iskoláskorú gyermek magántanulóként folytatja a tanulmányait Magyarországon, a jelenleg óvodáskorú gyermek pedig 2013 szeptemberétől kezdi tanulmányait Magyarországon szintén magántanulóként. Amennyiben a családi pótlék szüneteltetését kell kérni, azt rögtön külföldre távozásukkor kell megtenni, vagy a 3 hónap külföldi távollét után kell bejelenteni, hogy 3 hónapot meghaladóan tartózkodnak külföldön?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelen tényállás szerint a gyermekek édesanyja jogosan veszi igénybe az iskoláztatási támogatást az idősebb és a nevelési ellátást a fiatalabb gyermek után. Az iskoláztatási támogatás egyik alapvető feltétele a tanulmányok folytatása, az óvodáskorú gyermekkel kapcsolatban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 5.

Nyugdíjas személy külföldi jövedelmének adója

Kérdés: Hol és milyen mértékben kell megfizetnie a személyi jövedelemadót egy öregségi nyugdíjas személynek, akinek a külföldi munkavégzése meghaladja a 183 napot? Összevontan kezelik a jövedelmet, ha Magyarországon ingatlan-bérbeadásból is származik bevétele?
Részlet az állásfoglalásából: […] A magyar illetőségű magánszemélynek a külföldön megszerzett jövedelme után Magyarországon (is) kell adót fizetnie, de a külföldön megfizetett adó beszámítható.Az Szja-tv. 2. §-ának (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségű magánszemélyt teljes körű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 25.

Magyar székhelyű kft. külföldi munkavégzése

Kérdés: Be kell jelentkeznie a német adóhatóságnál annak a magyarországi székhelyű kft.-nek, amelyik Németországban vállal építőipari munkát, de ott nincs telephelye, és csak magyar munkavállalókat foglalkoztat? Kell valamilyen közterhet fizetnie külföldön a magyar cégnek vagy a magyar magánszemélyeknek?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A magyar kft. magyar állampolgárságú munkavállalóinak németországimunkavégzését illetően társadalombiztosítási szempontból a közösségikoordinációs szabályokat (883/04/EK rendelet és a végrehajtására kiadott987/2009/EK rendelet), a személyi jövedelemadózás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 11.

Külföldre települt magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Valóban köteles Magyarországon járulékfizetésre az a magánszemély, aki évek óta külföldön él, ahol munkanélküliként regisztrálták és ingyenes orvosi ellátásra is jogosult, de most kapott egy levelet a NAV-tól, amelyben felszólítják, hogy 2009-től fizesse meg az elmaradt járulékokat, mert Magyarországon nincs biztosítva? A külföldi tartózkodását nem jelentette be semmilyen hatóság felé.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdésből sajnos nem derül ki egyértelműen, hogy a NAVmilyen járulék megfizetését írja elő (esetleg egyéni vállalkozóról van-e szó),de feltételezzük, hogy a fizetési kötelezettség egészségügyi szolgáltatásijárulékra vonatkozik.A Tbj-tv. 39. §-ának (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 11.

Külföldre települő társasági tag jogállása

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve a járulékfizetése egy 100 százalékos magyar tulajdonú társaság tagjának, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, valamint az ügyvezetői tevékenységet is ellátja, és a közeljövőben Dániában kíván letelepedni, ahol munkaviszonyt is létesít? Működtetheti továbbra is a társaságot ügyvezetőként, illetve dolgozhat személyesen, vagy a külföldi tartózkodás miatt ez már nem megengedett?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Amennyiben az említett ügyvezető Dániában munkaviszonytlétesít, abban az esetben egyidejűleg két uniós tagállamban áll fennbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, amit a 883/2004/EK rendeletalapelvei kizárnak.Az említett rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. augusztus 21.
Kapcsolódó címke:
1
…
3
4
5
…
7