428 talált cikk a kifizetőhely kifejezésre

Kérdés: Hol található meg annak a kifizetőhelyek számára megküldött utasításnak a jogszabályi háttere, amely szerint a baleset helye szerint illetékes kormányhivatalhoz bejelentést kell tenni a keresőképtelenséget nem okozó munkabalesetekről is?

Kérdés: Mit jelent az, ha valaki a gyermekgondozási díj iránti kérelmére függő hatályú végzést kap? Mi a célja ennek, és miért nem a megállapító határozatot postázták a részére?

Kérdés: Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2016. augusztus 10-től GYED mellett munkát végző munkavállaló kilép a cégtől?

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre és CSED-re a második gyermeke után az a biztosított, aki jelenleg a munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelytől gyermekgondozási díjban részesül, amely áprilisban jár le, és a második gyermeke várhatóan júliusban születik? A munkavállaló tájékoztatása szerint az orvosa veszélyeztetett terhességi állományba fogja felvenni, ezért táppénzre válik jogosulttá, az első gyermek után pedig a GYED lejárta után igényelni kívánja a GYES-t.

Kérdés: Jogosult lesz a szülési szabadság időtartamára pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra az édesanya abban az esetben, ha 2002-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, második gyermekével 2014. április 10-ig GYES-ben részesült, ezután fizetés nélküli szabadságot kért, és gyermekeivel külföldre távozott az ott dolgozó férje után, majd 2016. augusztus 1-jén ismét munkába állt, 2017. február 6-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és a harmadik gyermek születésének várható időpontjáig, 2017. június 6-ig előreláthatóan táppénzben részesül? A táppénzt a jelenlegi foglalkoztatónál működő kifizetőhely folyósítja. Külföldi tartózkodása alatt az édesanya nem dolgozott.

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a táppénzt, illetve alkalmazhatja az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti előnyszabályt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, akinek az első gyermeke 2015. június 24-én született, a gyermek születésétől 168 napra CSED-et, majd ezt követően 2015. december 9-től 2016. augusztus 31-ig GYED-et kapott, 2016. szeptember 1-jétől visszament dolgozni napi 6 órában, 2017. júliusra várja második gyermekét, és 2017. január 23-tól veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került? A kismama szerződés szerinti bére alapján a napi alap 4500 forint, a folyósított GYED napi alapja pedig 5100 forint volt.

Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.

Kérdés: Mennyi ideig kell megőrizni a biztosítottak nevére kiállított "orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről" és "orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" dokumentumokat, amelyek a betegszabadság alapbizonylatai? Meddig köteles őrizni a kitöltött és aláírt foglalkoztatói igazolások másodpéldányait a nem kifizetőhelyként működő munkáltató?

Kérdés: Van valamilyen összeghatár, amely alatt a társadalombiztosítási kifizetőhelynek nem kell visszavonnia az általa jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátást? Meg kell téríttetni a munkavállalóval a 90 napon belüli túlfizetés összegét, ha az nem haladja meg az 1000 forintot? Milyen elszámolási kötelezettsége van a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ha a jogalap nélküli kifizetés 90 napon belüli, és a 90 napon túli összesített összege sem éri el az 1000 forintot?

Kérdés: Módosítható szabadságra a táppénz?