14 találat a megadott CSED-jogosultság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót.Erre is van viszont megoldás. Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz. A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. A tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyi-jövedelemadó-bevallást nem kell benyújtani, ha tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, de ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben- kisvállalkozói kedvezménnyel,- fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,- foglalkoztatási kedvezménnyel,- kisvállalkozások adókedvezményévelkapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában- kisvállalkozói kedvezmény,- fejlesztési tartalék,- foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,- nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.Az egyéni vállalkozásban történő munkavégzésről és a hozzá kapcsolódó biztosításról az egyezmény 5. cikke egyértelmű rendelkezést tartalmaz. Az 5. cikk (4) bekezdése értelmében az a személy, aki szokásosan az egyik Szerződő Állam területén önálló vállalkozói tevékenységet végez, és ideiglenesen áthelyezi önálló vállalkozói tevékenységét a másik Szerződő Állam területére, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik abban az esetben, ha a másik Szerződő Államban folytatott önálló vállalkozói tevékenységének időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.Ez azt jelenti, hogy amennyiben a feleség a magyar vállalkozásában dolgozik, itt lesz biztosított - ha a kinti tartózkodás nem haladja meg az öt évet -, annak ellenére, hogy a munkát ténylegesen Amerikában végzi.Az egyezmény 5. cikkének (1) bekezdése értelmében, ha a jelen cikk másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Állam területén munkát vagy önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, ezen munkavégzés vagy önálló vállalkozói tevékenység vonatkozásában kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik. Ez a szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a munkáltató székhelye a másik Szerződő Állam területén található.Az egyezmény szövege nem tartalmazza ugyan egyértelműen a kettős biztosítás tilalmát, azonban véleményünk szerint ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a munkavállaló - alapesetben - a munkavégzés helyén válik biztosítottá az amerikai és a magyar munkáltatója vonatkozásában is.Az egyezmény kizárólag a biztosítási kötelezettséggel,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgáltatásra ad jogosultságot. A Tbj-tv. 6. §-ában foglaltak értelmében biztosított - többek között - az álláskeresési támogatásban részesülő személy.A CSED-jogosultság feltétele, hogy az anya a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel rendelkezzen, és gyermeke a biztosításának tartama alatt szülessen. E jogosultsági feltételekkel rendelkezik, tehát jogosult az ellátásra.Az álláskeresési támogatásban részesülő személy CSED-összegének kiszámítására külön szabály vonatkozik. A CSED összegét az Eb-tv. R. 26. §-ában foglaltakra tekintettel, a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani, azonban az ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincadrészét.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]feltételezzük, hogy az anya a jogosultsági feltételekkel rendelkezik.A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, azaz 168 napra. Ha az anya az ellátást a gyermek születése napjától igényli, akkor a folyósítás utolsó napja a születésnapot követő 167. nap. A szülési szabadságra vonatkozó rendelkezéseket az Mt. tartalmazza. Az anyának nemcsak a CSED-et kell igényelnie, de a munkáltató felé a szülés tényét is be kell jelentenie, hogy az a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni tudja. A szülés napjától a munkaviszony megszűnéséig eltelt 4 napra kifizetett bért az anyának természetesen vissza kell fizetnie, hiszen a csecsemőgondozási díj folyósítási ideje alatt munkabérben nem részesülhet. A CSED-et a jogviszony megszűnését követően is folyósítani kell.A CSED lejártát követően az anya a GYED-et is igényelheti, mivel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]főállású kisadózó a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultságot nem szerez.Tekintettel arra, hogy a kismama 2020. október 1-jével heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesített, ezért 2020. szeptember 30-áig minősült főállású kisadózónak, tehát e napig volt biztosított. Munkaviszony alapján 2020. október 1-jétől ismét biztosított.Az Eb-tv. 40. §-a rendelkezik a csecsemőgondozási díjra való jogosultságról. A hivatkozott jogszabály szerint CSED-re az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy annak megszűnését[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ezeknek a feltételeknek, akkor jogosult lesz a csecsemőgondozási díjra.Ha az édesanya kisadózó egyéni vállalkozóként igényli az ellátásokat, akkor a CSED alapja havi 50 000 forint tételes adó fizetése mellett jelenleg havi 102 ezer forint.Munkaviszony létesítése esetén az egyéni vállalkozói tevékenységet nem kell megszüntetni, azonban ha a munkaviszonyban a munkaidő meghaladja a heti 36 órát, akkor kisadózó egyéni vállalkozóként már nem fog főállásúnak minősülni, és a tételes adó összege havi 25 000 forintra csökken. A kisadózó egyéni vállalkozó nem főállásúként már nem biztosított, így ebben a jogviszonyában nem lesz jogosult az ellátásra sem.A munkaviszonyban viszont igen, így ha az előbbiekben ismertetett egyéb feltételek is teljesülnek a szülés időpontjára, illetve a megelőző biztosításra vonatkozóan, a CSED-jogosultság természetesen megállapítható lesz.Ebben az esetben az ellátás alapja az Eb-tv. 42. §-ának (3) bekezdése értelmében a minimálbér kétszerese, tekintettel arra, hogy a jogosultság kezdőnapját (amely jelen esetben a szülés napja lesz) közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig az édesanya a munkaviszonyában sem 180, sem 120 naptári napi jövedelemmel nem fog rendelkezni.Az Eb-tv. rendelkezései értelmében ugyanis, ha a biztosítási idő az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően folyamatos, azaz abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogszabályok alapján szerzett biztosítási időhöz. A táppénzre való jogosultsághoz nem szükséges a Németországban töltött biztosítási idő, amit egyébként jelen esetben nem is lehetne beszámítani, mivel a két biztosítási idő között a megszakítás több mint 30 nap.Más a helyzet a CSED- és a GYED-jogosultsághoz szükséges - a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap - biztosításban töltött idő számításánál. A 365 napi biztosításban töltött időnek nem kell folyamatosnak lenni, ezért a Németországban szerzett biztosítási időből a jogosultsághoz szükséges napokat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]folytatása esetén keresőképtelenségére tekintettel táppénzben, baleseti táppénzben, továbbá gyermekgondozási díjban részesül.A törvény szerint rendszeres pénzellátás: a Szoc-tv. által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítását tehát nem zárja ki, ha az illető a megváltozott munkaképességű személyek részére járó ellátásban részesül, illetve[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]is, melynek értelmében nem jár a csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak arra a tartamára, melyre a biztosított teljes keresetét megkapja. A felmentés időtartamára az anya távolléti díjban részesül, tehát CSED nem folyósítható részére. A csecsemőgondozási díj naptári napi összegét meg kell állapítani. A kifizetőhelynek a CSED megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről is. Ebben a határozatban kell megírni, hogy mikortól jogosult, illetve mikortól folyósítható az ellátás az anya részére. Ehhez nem kell bejelentkezni a munkaügyi hivatalhoz, mert a megállapítás és folyósítás a kifizetőhely feladata. A csecsemőgondozási díj lejártát követően (168 nap) az anya gyermekgondozási díjat is igényelhet, de a GYED iránti kérelme benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelmével együtt is. Abban az esetben, ha a jogosultsági és folyósítási feltételekkel az Eb-tv. 42/A.-42/C.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nincs. Az Eb-tv. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható, erre a háziorvos jogosult. Ha orvosi dokumentáció alapján indokolt, az ellenőrző főorvos 30 napra visszamenőlegesen igazolhatja a keresőképtelenséget (Eb-tv. 45. §). A?kismamának módjában állt a háziorvosnak bemutatni a 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolványt a visszamenőleges keresőképtelenség elbírálásához, vagy elmehetett volna július 24-én a háziorvoshoz, és ebben az esetben a keresőképtelensége a biztosítás fennállása alatt kezdődött volna. Sajnos ez nem adminisztratív tévedés.Itt függ össze a pénzbeli ellátásra való jogosultsága (táppénz) és a további biztosítása, mely a későbbi ellátásokra való jogosultságát határozza meg. Ugyanis a Tbj-tv. 9. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint foglalkoztatott személy biztosítása a jogviszonya keretén belül akkor is fennáll, ha táppénzben, csecsemőgondozási díjban (terhességi-gyermekágyi segélyben), gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.Ha a keresőképtelenség visszamenőleges elbírálására sor került volna, a kismama jogosult lett volna táppénzre, és a gyermek születését követően járó pénzbeli ellátásokra is. A pénzbeli ellátások folyósításának az ideje biztosításban töltött időnek minősült volna, mely jogosultságot adott volna a második baba után járó pénzbeli ellátásokra.Sajnos nincs információnk az első baba születésének időpontjáról. A csecsemőgondozási díj (terhességi-gyermekágyi segély) jogosultságának elbírálásához ugyanis más feltételek szükségesek, mint a táppénzéhez, itt van passzív jogosultság. Erre az ellátásra nemcsak akkor jogosult az anya, ha a biztosítás tartama alatt szül, hanem akkor is, ha a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]segélyben részesül (Tbj-tv. 29. §). A biztosítást jelen esetben nem befolyásolja, hogy a pénzbeli ellátások igénybevétele miatt járulékot nem kell fizetnie.Jelen esetben tehát egy egyéni vállalkozó 2016. november 2-től a GYES folyósítása mellett munkaviszonyt létesített, aminek következtében 2016. november 2-ától egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van.Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani [Eb-tv. 39/A. § (4) bekezdés].Az egyes ellátásokra való jogosultságot tehát jogviszonyonként nézzük meg.Munkaviszonyában a dolgozó táppénzben részesült 2017. január 2-től február 11-ig, és természetesen jogosult táppénzre, mert 2016. november 2-től biztosított. A táppénz mértéke 50 százalékos. A munkavállaló 2017. február 12-én szült, így a szülést megelőző napig csak 102 nap biztosításban töltött ideje van, mely a CSED-jogosultsághoz sajnos nem elegendő, tehát az igény elutasítása jogszerű volt. Táppénzre viszont jogosultságot szerzett, mert a biztosításának fennállása alatt vált keresőképtelenné. Az Eb-tv. értelmében keresőképtelen az is, aki szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult [Eb-tv. 43. § és 44. § b) pont]. Táppénz ez esetben 42 napig jár az anyának.Főállású[…] részlet vége a válaszból.