Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]ezeknek a feltételeknek, akkor jogosult lesz a csecsemőgondozási díjra.Ha az édesanya kisadózó egyéni vállalkozóként igényli az ellátásokat, akkor a CSED alapja havi 50 000 forint tételes adó fizetése mellett jelenleg havi 102 ezer forint.Munkaviszony létesítése esetén az egyéni vállalkozói tevékenységet nem kell megszüntetni, azonban ha a munkaviszonyban a munkaidő meghaladja a heti 36 órát, akkor kisadózó egyéni vállalkozóként már nem fog főállásúnak minősülni, és a tételes adó összege havi 25 000 forintra csökken. A kisadózó egyéni vállalkozó nem főállásúként már nem biztosított, így ebben a jogviszonyában nem lesz jogosult az ellátásra sem.A munkaviszonyban viszont igen, így ha az előbbiekben ismertetett egyéb feltételek is teljesülnek a szülés időpontjára, illetve a megelőző biztosításra vonatkozóan, a CSED-jogosultság természetesen megállapítható lesz.Ebben az esetben az ellátás alapja az Eb-tv. 42. §-ának (3) bekezdése értelmében a minimálbér kétszerese, tekintettel arra, hogy a jogosultság kezdőnapját (amely jelen esetben a szülés napja lesz) közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig az édesanya a munkaviszonyában sem 180, sem 120 naptári napi jövedelemmel nem fog rendelkezni.Az Eb-tv. rendelkezései értelmében ugyanis, ha a biztosítási idő az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően folyamatos, azaz abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogszabályok alapján szerzett biztosítási időhöz. A táppénzre való jogosultsághoz nem szükséges a Németországban töltött biztosítási idő, amit egyébként jelen esetben nem is lehetne beszámítani, mivel a két biztosítási idő között a megszakítás több mint 30 nap.Más a helyzet a CSED- és a GYED-jogosultsághoz szükséges - a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap - biztosításban töltött idő számításánál. A 365 napi biztosításban töltött időnek nem kell folyamatosnak lenni, ezért a Németországban szerzett biztosítási időből a jogosultsághoz szükséges napokat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]folytatása esetén keresőképtelenségére tekintettel táppénzben, baleseti táppénzben, továbbá gyermekgondozási díjban részesül.A törvény szerint rendszeres pénzellátás: a Szoc-tv. által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítását tehát nem zárja ki, ha az illető a megváltozott munkaképességű személyek részére járó ellátásban részesül, illetve[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]is, melynek értelmében nem jár a csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak arra a tartamára, melyre a biztosított teljes keresetét megkapja. A felmentés időtartamára az anya távolléti díjban részesül, tehát CSED nem folyósítható részére. A csecsemőgondozási díj naptári napi összegét meg kell állapítani. A kifizetőhelynek a CSED megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről is. Ebben a határozatban kell megírni, hogy mikortól jogosult, illetve mikortól folyósítható az ellátás az anya részére. Ehhez nem kell bejelentkezni a munkaügyi hivatalhoz, mert a megállapítás és folyósítás a kifizetőhely feladata. A csecsemőgondozási díj lejártát követően (168 nap) az anya gyermekgondozási díjat is igényelhet, de a GYED iránti kérelme benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelmével együtt is. Abban az esetben, ha a jogosultsági és folyósítási feltételekkel az Eb-tv. 42/A.-42/C.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nincs. Az Eb-tv. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható, erre a háziorvos jogosult. Ha orvosi dokumentáció alapján indokolt, az ellenőrző főorvos 30 napra visszamenőlegesen igazolhatja a keresőképtelenséget (Eb-tv. 45. §). A?kismamának módjában állt a háziorvosnak bemutatni a 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolványt a visszamenőleges keresőképtelenség elbírálásához, vagy elmehetett volna július 24-én a háziorvoshoz, és ebben az esetben a keresőképtelensége a biztosítás fennállása alatt kezdődött volna. Sajnos ez nem adminisztratív tévedés.Itt függ össze a pénzbeli ellátásra való jogosultsága (táppénz) és a további biztosítása, mely a későbbi ellátásokra való jogosultságát határozza meg. Ugyanis a Tbj-tv. 9. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint foglalkoztatott személy biztosítása a jogviszonya keretén belül akkor is fennáll, ha táppénzben, csecsemőgondozási díjban (terhességi-gyermekágyi segélyben), gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.Ha a keresőképtelenség visszamenőleges elbírálására sor került volna, a kismama jogosult lett volna táppénzre, és a gyermek születését követően járó pénzbeli ellátásokra is. A pénzbeli ellátások folyósításának az ideje biztosításban töltött időnek minősült volna, mely jogosultságot adott volna a második baba után járó pénzbeli ellátásokra.Sajnos nincs információnk az első baba születésének időpontjáról. A csecsemőgondozási díj (terhességi-gyermekágyi segély) jogosultságának elbírálásához ugyanis más feltételek szükségesek, mint a táppénzéhez, itt van passzív jogosultság. Erre az ellátásra nemcsak akkor jogosult az anya, ha a biztosítás tartama alatt szül, hanem akkor is, ha a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]segélyben részesül (Tbj-tv. 29. §). A biztosítást jelen esetben nem befolyásolja, hogy a pénzbeli ellátások igénybevétele miatt járulékot nem kell fizetnie.Jelen esetben tehát egy egyéni vállalkozó 2016. november 2-től a GYES folyósítása mellett munkaviszonyt létesített, aminek következtében 2016. november 2-ától egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van.Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani [Eb-tv. 39/A. § (4) bekezdés].Az egyes ellátásokra való jogosultságot tehát jogviszonyonként nézzük meg.Munkaviszonyában a dolgozó táppénzben részesült 2017. január 2-től február 11-ig, és természetesen jogosult táppénzre, mert 2016. november 2-től biztosított. A táppénz mértéke 50 százalékos. A munkavállaló 2017. február 12-én szült, így a szülést megelőző napig csak 102 nap biztosításban töltött ideje van, mely a CSED-jogosultsághoz sajnos nem elegendő, tehát az igény elutasítása jogszerű volt. Táppénzre viszont jogosultságot szerzett, mert a biztosításának fennállása alatt vált keresőképtelenné. Az Eb-tv. értelmében keresőképtelen az is, aki szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult [Eb-tv. 43. § és 44. § b) pont]. Táppénz ez esetben 42 napig jár az anyának.Főállású[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogosultságok megállapításánál a két jogviszony nem számítható össze. Az új biztosítási jogviszonyhoz csak a megszűnt biztosításban töltött idők vehetők figyelembe. A vállalkozói jogviszonya nem szűnt meg a munkavállalónak, csak szünetel, ezért az nem vehető figyelembe.Ennek következtében a kismama csak annyi napra jogosult táppénzre, ahány napi biztosításban töltött ideje van jelenlegi munkáltatójánál a keresőképtelenségét megelőző napig, azaz 2016. december 5-től 2017. március 7-ig. A keresőképtelenség további időtartamára táppénz nem folyósítható. A táppénz mértéke 50 százalék lesz.A dolgozó a keresőképtelenség további időtartamára fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe, melynek következménye itt is a biztosítás szünetelése.A szülést követően csecsemőgondozási díjra sem lesz jogosult az anya, mert nem rendelkezik a jogosultsághoz szükséges 365 napi biztosításban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követő negyvenkét napon belül szül, és a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Amennyiben ezek a feltételek nem vonatkoztathatók a kismamára, sajnos CSED-re nem jogosult, a szülés napjától gyermekgondozási segélyt igényelhet. A társadalombiztosítási ellátás vonatkozásában jogorvoslati lehetőség nincs.A CSED-jogosultság megállapításához a munkavállaló jogviszonyát kell rendezni, ezzel kapcsolatban munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. 65. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt - többek között - a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt, ezért a munkaviszony megszüntetésével mindenképpen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]"A" jogviszonyában keresőképtelensége alapján táppénzben részesüljön, miközben "B" jogviszonyában díjazás ellenében munkát végez, feltételezve hogy e munkavégzése nem késlelteti gyógyulását.Tehát a kérdésben említett kismama főállású munkaviszonyában annak ellenére kaphat táppénzt, hogy a bt.-ben fennálló részmunkaidő jogviszonyában még munkát végez. A munkavállalót főállású munkaviszonya alapján csecsemőgondozási díj illeti meg, hiszen e jogviszonyában a szülést megelőzően rendelkezik 365 nap biztosítással. A betéti társaság vonatkozásában mindez nem mondható el, hiszen itt 2014. december 31-ig - heti 36 órát elérő főállású munkaviszonya miatt - nem főállású kisadózónak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a biztosítás az annak alapját képező jogviszony kezdetétől, annak megszűnéséig áll fenn. A megbízás alapján személyesen munkát végző biztosítása az említett időszakon belül akkor is fennáll, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.Amikor megbízási szerződés alapján a biztosítási kötelezettsége megállapítható, a jövedelme után pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Mivel e jogviszonnyal kapcsolatban több informá­ciót nem tudunk, a válasz során feltételezzük, hogy e jogviszonyában is biztosított a kismama, bár azt nem tudjuk, hogy mikortól és milyen időszakokban.Nézzük meg jogviszonyonként az egyes ellátásokra való jogosultságát.Bár őstermelőként biztosított a kismama, azonban a táppénzre való jogosultság másik feltétele a pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség. Tekintettel arra, hogy pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, keresőképtelensége esetén táppénzre nem jogosult. Csecsemőgondozási díjra és GYED-re ebben a jogviszonyban akkor lesz jogosult, ha rendelkezik a szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosításban töltött idővel. A 365 napi előzetes biztosításban töltött időbe be kell számítani:- a korábbi biztosítási időkön túl, a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj (terhességi-gyermekágyi segély) gyermekgondozási díj (kivéve az Eb-tv. 42/E. §-a alapján megállapított gyermekgondozási díj) folyósításának az idejét,- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,- a rehabilitációs járadék, a rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét.Ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik a kismama, jogosult csecsemőgondozási díjra.A csecsemőgondozási díj alapjának megállapítása során az Eb-tv. 42. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Mivel a kismamának nincs pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, ezért ebben az esetben szerződés szerinti havi jövedelemként az Eb-tv. 5/C. §-ának be) pontja szerint a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbért kell alapul venni.Felhívjuk a figyelmét, hogy nem jár a CSED a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a biztosított teljes keresetét megkapja, ha bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.A gyermekgondozási díj összegét az Eb-tv. 42/D §-ában foglaltak alapján kell megállapítani, és szerződés szerinti jövedelemként itt is a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbért kell alapul venni.Felhívjuk a figyelmet, hogy nem jár a gyermekgondozási díj az anyának, ha a gyermeke egyéves kora előtt keresőtevékenységet folytat. A gyermek egyéves kora után keresőtevékenység korlátozás nélkül folytatható.A megbízási jogviszonya alapján táppénzre akkor jogosult, ha a biztosítása tartama alatt válik keresőképtelenné, tehát passzív jogosultsága nincs.Csecsemőgondozási díjra abban az esetben jogosult az anya, ha a szülést megelőző két éven belül[…] részlet vége a válaszból.