64 talált cikk a kieső idő kifejezésre

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetében mi a vállalkozói járulék fizetésének az alapja, a minimum-járulékalap vagy a minimálbér?

Kérdés: Jár-e valamilyen kedvezmény annak a munkavállalónak, aki 2006 szeptemberében kezdte meg 4 éves főiskolai tanulmányait, előreláthatólag minden péntek délután szabadságot kell kivennie, mert a munkahelye elengedte ugyan, de tanulmányi szerződést nem kötött vele?

Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?

Kérdés: Egy 2003. január 2-ától munkaviszonyban álló nő 2005. szeptember 12-étől táppénzben részesül. Táppénzének az alapja a 2004. január 1-jétől december 31-éig elért egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme. 2005. szeptember 17-én szült. A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt igényel, amelynek alapja megegyezik a táppénzalappal, tehát szintén a 2004. évi jövedelem. 2006. március 3-ától GYED-et fog igényelni. Mi lesz a GYED alapja, ha a besorolási bére havi 81 900 forint?

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani az ellátások összegét annak a 2001. december 1-jétől munkaviszonyban álló nőnek, aki szülése miatt 2004. szeptember 11-étől 2005. május 25-éig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd május 26-ától jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül? Szerződés szerinti munkabére 65 000 Ft/hó. A biztosított betegsége miatt 2004. február 11-étől március 2-áig betegszabadság címén távolléti díjban, majd augusztus 11-éig táppénzben részesült. Ezt követően 2004. augusztus 12-étől szeptember 10-éig fizetett szabadságát vette igénybe. A szabadság időtartamára elszámolt jövedelme összesen 65 000 forint (augusztusra 41 364 forint, szeptemberre 23 636 forint) volt.

Kérdés: Hogyan kell nyugdíjjárulékot vonni a 2005. év elején fizetendő – 2004. évre vonatkozó – jutalomból, amit egy olyan dolgozónak adnak, aki 2004 novemberétől betegállományban van, várhatóan 2005 elején fog szülni, azt követően GYÁS-on lesz, és szándékai szerint 3 évig otthon marad a gyermekével? A nyugdíjjárulék plafonját 2004. évre vonatkozóan már a betegállományt megelőzően elérte. A múltban megtörtént, hogy egy GYED ideje alatt közös megegyezéssel kilépő dolgozó NYENYI-jének kitöltésekor a program nem fogadta el a "0"-t.

Kérdés: Csökkentheti-e a kifizető a munkába járás bérlettérítését, ha a dolgozó az adott hónapban nem dolgozott legalább 10 munkanapot?

Kérdés: Milyen járandóság illeti meg a havidíjas, illetve az órabéres dolgozókat a 2004. május 1-jei szombati munkaszüneti napra, amely egyben fizetett ünnep is volt? Ha az órabéres távolléti díjat kap, a havidíjas pedig a havibérét, indokolatlan különbség keletkezik.

Kérdés: A teljes éves szabadság vagy csak a kieső idővel arányosan csökkentett szabadnapok járnak annak a munkavállalónak, aki egész évben egy helyen dolgozott, de egy hónapig fizetés nélküli szabadságon volt? Változnak-e az elszámolás szabályai igazolatlan távollét esetén?