Vezető beosztású munkavállaló felmondási ideje

Kérdés: A munkavállaló részéről történő rendes felmondás esetén mennyi lesz a felmondási ideje annak a vezető beosztású dolgozónak, aki határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, és a munkáltatónál munkaviszonyban töltött ideje 23 év?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. § (1) bekezdése értelmében a határozatlan idejű munkaviszonytmind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettőlérvényesen eltérni nem lehet.Az Mt. 92. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmébena felmondási idő legalább 30 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj intézménye azt a célt szolgálja, hogy amunkavégzésért járó díjazással lehetőleg azonos mértékű bér (távolléti díj)illesse meg a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott esetekben akkor is, hamunkát nem végez.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló felmondási ideje

Kérdés: Jár-e felmondási idő, és ha igen, mennyi annak a 2008. december 9-től előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló személynek, aki 12 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén középvezetőként?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 2008. január 1-jétől hatályos 9. §-ában foglaltrendelkezések értelmében a 62. életév betöltését megelőzően előrehozottöregségi nyugdíjra jogosult– az a nő, aki az 57. életévét betöltötte,– az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Munkavégzés felfüggesztése és eltiltás a munkavégzéstől

Kérdés: Mi a különbség a munkavégzéstől való eltiltás és a munkavégzés felfüggesztése között? A munkavédelmi felügyelet jegyzőkönyvében az egyik dolgozót eltiltotta, a másikat felfüggesztette. Milyen jogcímen kell ezt rögzíteni a bérprogramban, jár-e munkabér ezekre a napokra, hogyan kell szerepeltetni a jelenléti íven ezt a távollétet, illetve szüneteltetni kell-e az érintettek biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz összetett.Az Mvt. 84. § (1) bekezdése szerint a munkavédelmi hatóságfelügyelője jogosulta) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatbankötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmikövetelmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjemelése

Kérdés: Valóban emelkedik-e a nyugdíj összege, és ha igen, mennyivel abban az esetben, ha a nyugdíjas személy munkát vállal, és a nyugdíja mellett legalább egy évig dolgozik? Valamennyi keresetét beszámítják az emelésnél abban az esetben, ha több helyen is végez munkát? Mit kell tennie, hogy megkapja az emelést?
Részlet a válaszából: […] Igen. Kérelemre a nyugellátását 0,5 százalékkal megemelik,ha az erre vonatkozó jogszabályban foglalt feltételek fennállnak.A Tny-tv. 22/A. § (1) bekezdésének 2008. január 1-jétőlhatályos rendelkezése szerint a saját jogú nyugellátásban részesülő személy -ideértve azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Kiegészítő tevékenységű tag jogviszonya

Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?
Részlet a válaszából: […] Némileg pontosítani szükséges az előadásokon hallottakat.Attól, hogy valaki egy társas vállalkozás tagja – ide nem értve az ügyvédiiroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, illetve az oktatói munkaközösség ésa gépjárművezető-képző munkaközösség tagjait, akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Ellátások alapja veszélyeztetett terhes anya szülése esetén

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság kiadására az Mt. rendelkezései azirányadóak. Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében, ha a munkavállalómunkaviszonya szünetel, a következő időtartamokra még megilleti abetegszabadság:– a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságidőtartamára,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül, egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Vállalkozói járulék alapja

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetében mi a vállalkozói járulék fizetésének az alapja, a minimum-járulékalap vagy a minimálbér?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 46/B. § (1) bekezdése értelmében az egyénivállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme után 4százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Nem terheli a 4 százalék azt az egyéni vállalkozót, aki– öregségi, rokkantsági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Főiskolai tanulmányokat folytató munkavállaló kedvezményei

Kérdés: Jár-e valamilyen kedvezmény annak a munkavállalónak, aki 2006 szeptemberében kezdte meg 4 éves főiskolai tanulmányait, előreláthatólag minden péntek délután szabadságot kell kivennie, mert a munkahelye elengedte ugyan, de tanulmányi szerződést nem kötött vele?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi munkaidő-kedvezményekre vonatkozó előírásokataz Mt. 115-116. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg.E rendelkezések értelmében az iskolai rendszerű képzésbenrészt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányokfolytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
4
5
6
7