Levonás munkabérből munkafegyelem megsértése miatt

Kérdés: Jogszerűen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha munkafegyelem megszegése miatt, nevelési célzattal a munkavállalókat különböző fix összegű munkabérlevonással bünteti? A munkavállalóknak a munkaviszony létesítésekor vagy a munkaviszony fennállásának időtartama alatt alá kell írniuk egy olyan tartalmú hozzájáruló nyilatkozatot, amelynek értelmében tudomásul veszik, hogy a munkáltató a munkabérükből a megjelölt szabálytalanságokért, kötelezettségszegésekért (pl. késés, alkoholfogyasztás, dohányzás) az előre meghatározott forintösszegeket a munkabérükből közvetlenül levonhatja.
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállalómunkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhatle, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogot az őhátrányára csorbítja (e nyilatkozata semmisnek tekintendő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Részmunkaidős munkavállaló

Kérdés: Milyen munkaszerződéssel foglalkoztatható az a munkavállaló, aki részmunkaidős jogviszonyban heti 10 órában dolgozik, minden szombaton 6 órától 16 óráig? Milyen módon veheti ki a szabadságát ebben a munkarendben? A szerződés szerinti órabérén kívül jogosult-e bármilyen pótlékra, ha kizárólag a szombati napon dolgozza le a heti munkaidejét? Köteles-e a munkáltató a dolgozó részére heti, illetve havi munkaidő-beosztást készíteni, ha a részére átadott munkavállalói tájékoztatón a munkarendet feltüntették, és az nem változik?
Részlet a válaszából: […]  A munkaviszony létesítése történhet teljes és részmunkaidőreszóló foglalkoztatásra. Az Mt. szabályozása alapján a munkaviszony eltérőmegállapodás hiányában teljes munkaidőre jön létre. Ebből az következik, hogy arészmunkaidős foglalkoztatásról a feleknek külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
Részlet a válaszából: […]  Az első kérdésre a válasz az, hogy nem. A Tbj-tv. 29. § (1)bekezdésének b) pontja alapján a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó a27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az átalánybanmegállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Nyugdíj összege kieső idő esetén

Kérdés: Magasabb összegű lesz-e a kieső idő miatt a megállapított nyugdíj annak az 1953. január 21-én született munkavállalónak az esetében, aki 1971. július 1-jén kezdett dolgozni, a munkaviszonya folyamatos, és 1992. március 30-tól 1993. szeptember 30-ig munkanélküli-ellátásban részesült? Kérheti-e majd 2012-ben a kedvezőbb nyugdíj-megállapítást?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § (2) bekezdéséből következően az öregséginyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál amunkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előttimunkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótlójuttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Mezőgazdasági őstermelő keresőképtelensége

Kérdés: Figyelembe lehet-e venni kieső időként annak a mezőgazdasági őstermelőnek a betegséggel töltött napjait, akinek az elmúlt évi bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, így pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, ezért táppénzre sem jogosult? Csökkenthető-e a járulékalap a táppénzes utalványon igazolt napokkal arányosan?
Részlet a válaszából: […] Nem. A Tbj-tv. 30/A. §-a szerint a mezőgazdasági őstermelőjárulékfizetési kötelezettségére a 29. § (4) bekezdésében foglaltakatmegfelelően alkalmazni kell. Nevezett jogszabályi hely sorolja fel azokat azidőszakokat, amikor az egyéni vállalkozó mentesül a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Nyugdíjjárulék felső határa

Kérdés: Hogyan alakul a nyugdíjjárulék felső határa annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. január 31-ig GYED-ben részesült, április 1-jétől pedig GYES mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az érintett munkavállaló 2010. március 31-ig csaknyugdíj-biztosítási jogviszonyban (hiszen mind a GYED, mind GYESnyugdíjjárulék-köteles) állt. Ez az időszak a főfoglalkozású munkahelyén kiesőidőnek tekintendő. Ebből következően munkaviszonyában a 2010. évinyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ arányosításáról aTbj-tv. 24. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A járulékfizetésifelső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Megszakítás nélküli munkarendben dolgozók díjazása munkaszüneti napon

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók részére a munkaszüneti nap díjazását akkor, ha van munkavégzési kötelezettségük, illetve ha nincs, és mi az eljárás, ha szabadságot vesznek ki az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásával kapcsolatban először azt kellleszögezni, hogy a munkaszüneti napon történő rendes munkavégzéselrendelhetősége munkaidő-beosztással összegfüggő szabály. A megszakításnélküli munkarendben dolgozó munkavállalók részére munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2010-től szüneteltetheti tevékenységét, ami alatt mentesül a járulékfizetés alól, és nyilván kieső időként veheti figyelembe a tevékenységére jellemző kereset megállapítása során. Fontos kérdés, hogy ennek tartama alatt foglalkoztathat-e alkalmazottat?
Részlet a válaszából: […] Valószínű, hogy az egyéni vállalkozó jövő évikötelezettségeivel még nagyon sokat kell foglalkoznunk, hiszen többek között ezis egy rendezetlen kérdés.Az új Ev-tv. idevágó szakasza mindössze annyit közöl, hogyaz egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Személyesen nem közreműködő beltag

Kérdés: Valóban nem kell-e járulékot fizetni egy büfét üzemeltető betéti társaság üzletvezetője után abban az esetben, ha a cég a téli időszakra bezár, alkalmazott nincs, jövedelemszerző tevékenység nem történik? Lehet-e ezt az időszakot kieső időként jelölni a 08-as bevallásban, mint munkavégzés alóli felmentést?
Részlet a válaszából: […] Az valóban igaz, hogy a betéti társaság tagja esetében – hanem munka- vagy megbízási jogviszony keretében tevékenykedik – a biztosítási ésa járulékfizetési kötelezettség a tényleges és személyes közreműködésikötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.
1
3
4
5
7