Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] ...részét ki kell fizetni az ügyvezetőnek, és a munkabérből az általános szabályok alapján le kell vonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat, illetve meg kell fizetni a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
Kapcsolódó címke:

Munkavállaló foglalkoztatása szülési szabadság alatt

Kérdés: Foglalkoztathatja havonta néhány napban egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy kft. a munkaviszonyban álló alkalmazottját, aki jelenleg szülési szabadságon van, és CSED-ben részesül, anélkül hogy elveszítse az ellátásra való jogosultságát? Amennyiben ez az eljárás nem megoldható, van valamilyen egyéb lehetőség, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak nagy szüksége lenne a dolgozó munkájára?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján (tehát a tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelem havi szinten alatta marad a minimálbér 30 százalékának, illetve napi szinten ennek a harmincadrészének), nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...adót. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett édesanya az Szja-tv. 29/D. szakasza alapján valószínűleg jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére a munkabére, illetve tagi jövedelme vonatkozásában is. Feltételezhető, hogy az anyának már felnőtt gyermekei vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Elmaradt cafeteriajuttatás kifizetése

Kérdés: Kifizetheti egy Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató az előző években elmaradt cafeteriajuttatást az általa foglalkoztatott tisztviselőnek SZÉP kártyára történő utalással? Abban az esetben, ha igen, milyen járulék- és adóvonzata lesz a juttatásnak? A kifizetendő összeg, az idei összeggel együtt, meghaladja az éves keretösszeget.
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn, ekkor a jogviszony megszűnése hónapja kötelezettségeként kell bevallani az adókat [Szja-tv. 69. § (5) bekezdés].A személyi jövedelemadót, illetve a szociális hozzájárulási adót főszabályként a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg, azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.
Kapcsolódó címke:

Megbízási jogviszony

Kérdés: A napi vagy a havi elszámolás a helyes egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy biztosítási kötelezettségének elbírálása során, ha egy társaság éves megbízási szerződés alapján foglalkoztat egy magánszemélyt, a díj elszámolása pedig havi szinten történik általában 20 és 40 ezer forint közötti összegben a teljesített alkalmak (általában 2-4) függvényében? Amennyiben a biztosítást a teljesített napok alapján kell elbírálni, a kötelezettség általában fennáll, havi szinten viszont alatta marad a minimálbér 30 százalékának.
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységből származó jövedelmet el kell osztani a jogviszony tartamával, hónapjaival vagy napjaival.A járulékalapot képező jövedelem adott, a problémát jelen esetben a jogviszony tartamának a meghatározása jelenti.A kérdésből az bizonyosan megállapítható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Letiltás hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személytől

Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.
Részlet a válaszából: […] ...összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egyévi összes jövedelmére figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Egyéni vállalkozás bányászok részére járó keresetkiegészítés mellett

Kérdés: Kaphatja továbbra is a keresetkiegészítést az a személy, aki korábban vájárként dolgozott, amelyre tekintettel jogosulttá vált az ellátásra, és most egyéni vállalkozói tevékenységet kíván kezdeni?
Részlet a válaszából: […] ...a megszüntetés esetében az, ha az ügyfél keresőtevékenysége megszűnik. Hiszen – mint korábban utaltunk rá – ez egy kiegészítő jövedelem, mely a saját keresetét növeli meg olyan mértékben, hogy ne származzon túl nagy hátránya abból, hogy egészségi állapota...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Nyugdíjas közalkalmazott kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan számít bele a kisadózó vállalkozásból származó jövedelem a kereseti korlátba egy nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott esetében, akinek a nyugellátása szünetel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nyilván olyan nyugdíjasról van szó, aki még nem töltötte be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, mivel – a kérdésben foglaltak alapján – vonatkozik rá a Tny-tv. 83/B. §-a szerinti kereseti korlát.A Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
69
70
71
327