tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott bányászati dolgozók keresetkiegészítése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egyéni vállalkozás bányászok részére járó keresetkiegészítés mellett

Kérdés: Kaphatja továbbra is a keresetkiegészítést az a személy, aki korábban vájárként dolgozott, amelyre tekintettel jogosulttá vált az ellátásra, és most egyéni vállalkozói tevékenységet kíván kezdeni?
Részlet a válaszból: […]számított nyolc napon belül köteles kiadni. A keresetkiegészítés az új munkakörbe történő áthelyezés, illetve az új munkahelyen a munkába lépés napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes. Saját jogú nyugellátás mellett a bányászok részére járó keresetkiegészítés nem állapítható meg, nem folyósítható. Az ellátásra való jogosultság természetesen megszűnik, ha a kiegészítésben részesülő meghal, vagy ha a keresetkiegészítés folyósításának megszüntetését kéri. Az ellátást akkor is meg kell szüntetni, ha egészségkárosodásának mértéke többé már nem éri el a 29 százalékos mértéket, illetőleg saját jogú nyugellátásra való jogosultságot vagy a bányászok egészségkárosodási járadékát állapítottak meg részére. Ezeken felül nagyon fontos indok a megszüntetés esetében az, ha az ügyfél keresőtevékenysége megszűnik. Hiszen - mint korábban utaltunk rá - ez egy kiegészítő jövedelem, mely a saját keresetét növeli meg olyan mértékben, hogy ne származzon túl nagy hátránya abból, hogy egészségi állapota miatt többé nem dolgozhat a föld alatt. Meg kell szüntetni még az ellátást abban az esetben is, ha neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban. A folyósított keresetkiegészítést abban az esetben szüneteltetni kell, ha a kiegészítésben részesülő keresőtevékenység folytatásából származó díjazásban nem részesül. A jogszabály alkotójának egyértelmű törekvése az volt, hogy ennek az ellátásfajtának a megállapítása és folyósítása érdekében a kérelmező keresőtevékenységet folytasson, és abból díjazás illesse meg. A bányász dolgozók keresetkiegészítéséről a 23/1991. Korm. rendelet rendelkezik. Ez a jogszabály azonban nem határozza meg konkrétan a keresőtevékenység mibenlétét, sem az ennek ellenszolgáltatásaként kapható díjazás lehetőségeit, azonban egy újabb támpontot nyújt nekünk akkor, amikor a bejelentési kötelezettséget taglalja. A munkáltató a keresőtevékenység megszűnéséről, annak bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül értesíti a folyósító szervet. A munkáltató meghatározása az említett jogszabályban konkrétan szintén nem történt meg. A rendelet vegyes rendelkezései között azonban egy utalás fedezhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6367

2. találat: Bányászok keresetkiegészítése

Kérdés: Valóban nem jogosult a bányászok keresetkiegészítésére az a személy, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat? Milyen lehetőségei vannak annak a személynek, akinek a kérelmét elutasították?
Részlet a válaszból: […]napon belül köteles kiadni. A keresetkiegészítés az új munkakörbe történő áthelyezés, illetve az új munkahelyen a munkába lépés napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes. Nem jogosult kereset-kiegészítésre az a személy, aki saját jogú nyugellátásra jogosult. A keresetkiegészítésre való jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő meghal, vagy ha a keresetkiegészítés folyósításának megszüntetését kéri. Az ellátást akkor is meg kell szüntetni, ha az egészségkárosodás mértéke nem éri el a 29 százalékos mértéket, illetőleg saját jogú nyugellátásra való jogosultságot vagy bányászok egészségkárosodási járadékát állapítottak meg részére. Ezeken felül nagyon fontos indok a megszüntetés esetén az, ha az ügyfél keresőtevékenysége megszűnik. Hiszen, mint neve is mutatja, ez egy kiegészítő jövedelem, mely a jogosult saját keresetét növeli meg olyan mértékben, hogy ne származzon túl nagy hátránya abból, hogy egészségi állapota miatt többé nem dolgozhat a föld alatt. Meg kell szüntetni még az ellátást abban az esetben is, ha a jogosult neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban. Fontos kérdés az is, hogy a folyósított keresetkiegészítést mely esetekben kell szüneteltetni. Ilyen ok az, ha a kiegészítésben részesülő keresőtevékenység folytatásából származó díjazásban nem részesül. Fentiek alapján megállapítható, hogy a keresetkiegészítés megállapításának és folyósításának elengedhetetlen feltétele az, hogy a kérelmező keresőtevékenységet folytasson, és abból díjazás illesse meg. A bányász dolgozók keresetkiegészítéséről a 23/1991. Korm. rendelet rendelkezik. Ez a jogszabály azonban nem határozza meg konkrétan a keresőtevékenység mibenlétét, sem az ennek ellenszolgáltatásaként kapható díjazás lehetőségeit, azonban egy újabb támpontot nyújt nekünk akkor, amikor a bejelentési kötelezettséget taglalja. A munkáltató a keresőtevékenység megszűnéséről, annak bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül értesíti a folyósító szervet. A munkáltató meghatározásával azonban ismét csak adós marad a jogszabály. A rendelet vegyes rendelkezései között azonban az éles szemű olvasó rábukkanhat egy joghelyre, mely szerint keresőtevékenységen az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenységet kell érteni. Vizsgáljuk meg tehát az említett törvényt annak megállapításáért, hogy az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5617

3. találat: Bányász dolgozók keresetkiegészítése

Kérdés: Milyen kiegészítésre jogosult az a munkavállaló, aki hosszú éveket dolgozott a bányászatban a föld alatt, de tavaly súlyos balesetet szenvedett, ezért a korábbi munkáját már nem tudja végezni?
Részlet a válaszból: […]megállapított távolléti díj 50 százaléka. A keresetkiegészítés összegét évente, minden év január 1-jétől az emelés évére tervezett fogyasztóiár-növekedés mértékével kell megemelni. Az ellátást havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. nap­jáig a Magyar Államkincstár lakcím szerint illetékes Igazgatósága folyósítja. Fontos megjegyezni, hogy szünetel a keresetkiegészítés folyósítása, ha az ügyfél keresőtevékenység folytatásából származó díjazásban nem részesül. Az ellátás folyósítása iránti kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A szóban elő­terjesztett kérelmet - a kérelem nyomtatvány kitöltésével - minden esetben írásba kell foglalni. A kérelmet személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton lehet benyújtani az Igazgatósághoz. Az ügyfél a kérelmét formanyomtatványon vagy annak megfelelő adattartalmú iratban nyújthatja be. A kérelem benyújtásának napja az ügyfélszolgálaton való megjelenés napja, illetve postai feladás esetén a postára adás napja. Más szervnél benyújtott kérelem esetében a más szervhez történő benyújtás idejét kell alapul venni. A kérelemmel együtt, annak mellékleteként be kell nyújtani a személyazonosságot és lakcímet igazoló dokumentum másolatát; egy munkáltatói igazolást az ügyfél eredeti, föld alatti bányamunka körébe eső munkaköréről, annak időtartamáról, valamint az egészségkárosodása miatt új munkakörbe történő helyezését megelőző távolléti díjáról; a jelenlegi foglalkoztatására irányuló jogviszonyt tanúsító, 30 napnál nem régebbi dokumentumot. Ez lehet munkaszerződés vagy munkáltatói igazolás. NRSZH vagy RSZSZ szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, amely tartalmazza az egészségkárosodás mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság megállapítását. Amennyiben az ügyfél nem csatolja a kérelméhez a megfelelő érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást, az Igazgatóság megkeresi a RSZSZ-t, hogy adjon szakhatósági állásfoglalást, amely tartalmazza az egészségkárosodás mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság megállapítását. A keresetkiegészítés bérnek minősül. Egyéb jogcímen kapott jövedelem, az összevont adóalap része. A keresetkiegészítés összegéből levonásra kerül a jogszabály szerinti adó, illetve adóelőleg. Évente de­cember 1. és december 10. között az Igazgatóság megkeresi a keresetkiegészítésben részesülő személy munkáltatóját annak érdekében, hogy közölje egyrészt a munkaviszony fennállásának vagy fenn nem állásának tényét, másrészt a megelőző év december 1. napja és a tárgyév november 30. napja közötti azon időszakokat, amikor az ügyfél keresőtevékenység folytatásából származó díjazásban nem részesült. Amennyiben a munkaviszony már nem áll fenn, a keresetkiegészítés folyósítását az Igazgatóság megszünteti. Azon ügyfelek esetében, akik a munkáltató válasza szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4706

4. találat: Bányászati dolgozók keresetkiegészítése

Kérdés: Valóban jogosult valamilyen ellátásra az a személy, aki sokáig bányászként dolgozott, de megbetegedett, ezért nem folytathatta a munkáját, így most portásként helyezkedett el? Mi ez az ellátás, és hogyan igényelhető?
Részlet a válaszból: […]egészségkárosodás mértékéről, és a szakmai munkaképesség vizsgálata keretében a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságáról. Ennek keretében a bizottság dönt a rendszeres felülvizsgálat idejéről, ha nem azt állapítja meg, hogy a jogosult állapota véglegesnek tekinthető. Felülvizsgálatra kötelezhetik az ellátásban részesülőt abban az esetben is, ha a hatóság tudomására jut olyan körülmény, amely valószínűsíti, hogy a megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn, illetve az egészségkárosodása mértéke annak megállapításakor vagy azt követően nem érte, vagy nem éri el a 29 százalékos mértéket.A keresetkiegészítés mértékét bonyolult módon kell megállapítani. Meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező, egészségkárosodását megelőzően milyen föld alatti munkakörben dolgozott. Majd az ebben a foglalkoztatásában elért, a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság előtti jövedelme alapján ki kell számolni az akkor részére megállapítható távolléti díjat. Az így megállapított távolléti díj 50 százaléka lesz a keresetkiegészítés összege. A keresetkiegészítés összegét évente, minden év január 1-jétől az emelés évére tervezett fogyasztóiár-növekedés mértékével kell megemelni. 2014-ben a fogyasztóiár-növekedés mértéke, tehát a keresetkiegészítés emelésének mértéke is 2,4 százalékos volt. Az ellátást havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságai folyósítják lakcímre, vagy a megadott folyószámlaszámra.Az ellátás folyósítása iránti kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett kérelmet - a kérelemnyomtatvány kitöltésével - minden esetben írásba kell foglalni. A kérelmet személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton lehet benyújtani bármely igazgatósághoz. Érdemes tudni, hogy a kérelem benyújtásakor milyen okmányokra van szükség. Mindenképpen elengedhetetlen a személyazonosságot és lakcímet igazoló dokumentum másolata, továbbá egy olyan munkáltatói igazolás, mely az ügyfél eredeti, föld alatti bányamunka körébe eső munkaköréről, annak időtartamáról, valamint az egészségkárosodása miatt új munkakörbe történő helyezését megelőző távolléti díjáról szól. Szükséges továbbá a jelenlegi foglalkoztatására irányuló jogviszonyt tanúsító, 30 napnál nem régebbi dokumentum. Ez lehet munkaszerződés vagy munkáltatói igazolás, de a munkáltatói igazolásnak tartalmaznia kell legalább az ügyfél jelenlegi munkakörének elnevezését, valamint azt, hogy a munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartamú, és ez utóbbi esetben a határozott idő lejártának dátumát. Amennyiben rendelkezik vele, akkor azt a szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt, amely tartalmazza az egészségkárosodás mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság megállapítását. Amennyiben az ügyfél nem csatolja a kérelméhez a megfelelő érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást, megkeresésre kerül a rehabilitációs szakágazati szerv, amely szakhatósági állásfoglalást ad. Ez tartalmazza az egészségkárosodás mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság megállapítását.A keresetkiegészítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4356