Találati lista:
3001. cikk / 3250 Százalékos eho-fizetési kötelezettség
Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
3002. cikk / 3250 Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
3003. cikk / 3250 Étkezési hozzájárulás figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Kell-e a dolgozónak egészségbiztosítási járulékot fizetnie az étkezési hozzájárulás címén kifizetett összeg után, ha a naptári hónap teljes tartama alatt keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült? A cég minden alkalmazottjának – munkaszerződésben rögzítettek alapján – adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást fizet. A társaság belső szabályzata értelmében az adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást a betegszabadság, illetve a táppénzes időre is fizetik. Tekintettel arra, hogy az étkezési hozzájárulás után az egészségbiztosítási járulékot a dolgozó megfizette, ezért a táppénz összegének kiszámításánál a havi 6000 forintot rendszeres jövedelemként vettük figyelembe. A munkáltatónál tartott ellenőrzés ezt kifogásolta. Az egészségbiztosításijárulék-fizetés ellenére táppénz alapjaként miért nem vehető figyelembe ez az összeg?
3004. cikk / 3250 Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után
Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
3005. cikk / 3250 Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés
Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
3006. cikk / 3250 Többes jogviszonyú beltag fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja egy másik vállalkozásban rendelkezik heti 36 órát meghaladó főállással. Jelenlegi munkahelyétől 4 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Ez idő alatt kell-e a bt.-ben fizetni utána járulékokat és egészségügyi hozzájárulást?
3007. cikk / 3250 Kockázati baleset-biztosítás
Kérdés: Egy társaság ügyvezetője részére kockázati baleset-biztosítást (megtakarítás nélküli) szeretne kötni. A baleset-biztosítás elemei: alap-életbiztosítás, baleseti halál, baleseti rokkantság, tb-rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés, kritikus betegségekre szóló térítés. Milyen adó- és tb-járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ha a kedvezményezett az ügyvezető, vagy (halál esetén) családtagja, illetve ha a kedvezményezett a társaság? A társaság hogyan számolhatja el költségként a baleset-biztosítást?
3008. cikk / 3250 Személyijövedelemadó-kedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?
3009. cikk / 3250 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
3010. cikk / 3250 Osztalék, osztalékelőleg
Kérdés: Milyen közterheket kell vonni és fizetni a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tulajdonos tagja részére az e jogviszonyára való tekintettel kifizetett összegből?
