Utazási bérlet, lakásbérleti díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adókat kell fizetni a munkavállalók részére adott helyi járati bérlet ára (a számla a cég nevére szól), illetőleg a munkavállalónak bérelt lakás bérleti díja után?
Részlet a válaszából: […] ...munkaadói járulék terheli. Továbbá a bérlet értéke a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek számít, melynek összege után a foglalkoztató a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles megfizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Az öregségi nyugdíjban részesülő, munkaviszonyban álló biztosított 2002. december 28-án üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelenné vált. Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz összegének megállapításánál a 2002. július 1-jétől december 31-ig tartó időszakban végzett munka alapján 2002. november havi munkabérrel kifizetett, 29 500 forint összegű prémium?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelezett.A baleseti táppénzének az összegét az általános rendelkezések szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási járulékot vagy baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Táppénzfolyósítás időtartama

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénzre jogosultság időtartamát az egy éven belüli újbóli keresőképtelenné válás esetén? Pl. mennyi ideig jogosult táppénzre az a biztosított, aki 2002. február 1-jétől 2002. június 30-ig táppénzben részesült, majd 2003. május 1-jétől ismét keresőképtelen állományba került?
Részlet a válaszából: […] ...az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és a korábbi táppénzét legalább 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapították meg. A példa szerinti esetben nem erről van szó, mert a biztosított egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés nem történt.Az idézett jogszabályi rendelkezésből megállapítható, hogy a közalkalmazotti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Munkavállalói járulék betegszabadság távolléti díjából

Kérdés: Kell-e vonni az 1 százalékos mértékű munkavállalói járulékot a betegszabadság idejére fizetett díjazásból, mivel a KSH kiadványában a "KERESET"-nek nem része a betegszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...részére távolléti díjának 80 százaléka jár. Tekintettel arra, hogy a távolléti díj mind a kiszámításának módja, mind személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék szempontjából bérjellegű juttatás, így értelemszerűen a munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Francia állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási jogszabályok vonatkoznak azokra a francia állampolgárságú személyekre, akik Magyarországon kft.-t alapítottak, szinte egész évben itt tartózkodnak, és letelepedési engedélyük intézése folyamatban van? A társaságban az ügyvezetői feladatokat személyesen látják el, de ezen túl munkavállalóként is szeretnének dolgozni.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzési formában – tagként, munkaviszonyban – nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás. Ennek következtében az általuk felvett jövedelem után társadalombiztosítási, illetve nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni nem kell. Összegezve az eddigieket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Külföldi állampolgárok bejelentése

Kérdés: Munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott külföldi állampolgárságú dolgozókat, akik sem TAJ-, sem adóazonosító számmal nem rendelkeznek, hogyan lehet bejelenteni a munkaviszony megkezdésekor, illetve az éves bevallásnál?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentéshez, illetve a jövedelem kifizetéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy az érintett munkavállaló TAJ-számmal, illetve adóazonosító jellel rendelkezzen.A külföldinek minősülő munkavállalók esetében a TAJ-szám kiadását a foglalkoztatónak kell kérnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Ügyvezetői tiszteletdíj

Kérdés: Milyen járulék és személyi jövedelemadó terheli a kft. ügyvezetőjének munkaviszonyon kívül kifizetett 50 000 forintos tiszteletdíját, melyet a taggyűlés az ügyvezetői tevékenységért állapított meg?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelezett. Természetesen a vállalkozásból származó jövedelme után, annak fajtája (kivét, osztalékalap) szerint keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége is. Saját személye után értelemszerűen nem köteles munkaadói, munkavállalói járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó

Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 8,5 százalékos nyugdíj- és a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a személyi jövedelemadó alapját képező személyi kivét után, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
300
301
302
317