Kockázati baleset-biztosítás

Kérdés: Egy társaság ügyvezetője részére kockázati baleset-biztosítást (megtakarítás nélküli) szeretne kötni. A baleset-biztosítás elemei: alap-életbiztosítás, baleseti halál, baleseti rokkantság, tb-rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés, kritikus betegségekre szóló térítés. Milyen adó- és tb-járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ha a kedvezményezett az ügyvezető, vagy (halál esetén) családtagja, illetve ha a kedvezményezett a társaság? A társaság hogyan számolhatja el költségként a baleset-biztosítást?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint adómentes az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Személyijövedelemadó-kedvezmény

Kérdés: Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?
Részlet a válaszából: […] A felnőttképzés díjának kedvezményét az Szja-tv. a 36/A §-ban szabályozza. E szerint a magánszemély összevont adóalapjának adóját csökkenti a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben megfizetett képzési díj, ideértve a vizsgadíjat is, 30 százaléka. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározását az eltérő szabályokra tekintettel külön-külön kell elvégezni. A Tbj-tv. 21. §-a járulékalapot nem képező jövedelemnek minősíti a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Osztalék, osztalékelőleg

Kérdés: Milyen közterheket kell vonni és fizetni a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tulajdonos tagja részére az e jogviszonyára való tekintettel kifizetett összegből?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagjának részesedése.Osztalékról van tehát szó, amit személyi jövedelemadó terhel. Az osztalékelőlegből a kifizetőnek 20 százalék szja-előleget kell levonnia, míg az adó összegét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Jövedelmet pótló kártérítés

Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmet pótló kártérítés bérnek minősül, és mint ilyen, az összevont adóalap része, ami után a személyi jövedelemadót az általános szabályok szerint kell megfizetni.Ezt az álláspontot az APEH 2002. évi 77. sz. iránymutatása (megjelent az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...foglaltaknak megfelelően, míg a kft.-nek a személyes közreműködésére tekintettel esetlegesen kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után kell lerónia ugyanezen mértékű járulékokat, valamint a társaság létrejöttétől a tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Adókedvezmény visszamenőleges igénybevétele

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 72/h pontja (módosítva a 2002. évi XLII. törvénnyel) értelmében "Személyijövedelemadó-terhet nem viselő járandóság":"h) az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységgel összefüggésben juttatott jövedelemnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként 50 000 forintot meg nem haladó része."Aki ezt januártól nem vette igénybe, az mostantól kezdődően év végéig igénybe veheti-e? Költségelszámolás esetén igénybe vehető-e ez a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...egyik jellemzője, hogy az e címen szerzett bevétellel szemben költség nem számolható el, a megszerzett bevétel teljes egészében jövedelemnek számít. Ezért azok a mérkőzésvezetők, akik amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen szereznek jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Terhességi-gyermekágyi segély alapja

Kérdés: Hogyan befolyásolja a 2003. évben megállapítandó terhességi-gyermekágyi segély összegét, ha az igénylő 2002-ben hat hónapig passzív jogon táppénzben részesült? (Munkaviszonya előző munkahelyén 2002. február 28-án megszűnt, 2002. március 1-jétől keresőképtelen beteg, és 2002. augusztus 23-ig táppénzben részesült. 2002. augusztus 26-tól jelenleg is munkaviszonyban áll.)
Részlet a válaszából: […] ...annak hiányában a szerződés szerinti jövedelme legalább ezt az összeget eléri. Abban az esetben, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelem ennél az összegnél kisebb, a tényleges jövedelmet kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabály által preferált célnak megfelel. A munkaadót megillető támogatások után a krízishelyzetbe került munkavállaló jövedelemszerzési lehetőségeit ismertetjük. A Tny-tv. 9. § (1) bekezdése szerinti, előrehozott öregségi nyugdíjra 57 éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékot – a bevallására, illetve a befizetésére előírt szabályok szerint – a járulékalapot képező jövedelem juttatását követően be kell vallani és meg kell fizetni. Ugyanez vonatkozik a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
292
293
294
317