Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...illetve 1 százalék munkavállalói járulékot fizetni nem kell (Tbj-tv.25. §, Ftv. 41.§), tehát a 70 ezer forintból csak személyijövedelemadó-előlegetkell levonni. Ennek mértéke – feltételezve, hogy az érintettnek más összevontadóalapba tartozó jövedelme nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség arra az adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélyre, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és az ebből származó árbevétele meghaladja az egymillió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése e) pontja értelmében azingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem isalapja a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulásnak, melyet legfeljebb évi 400ezer forintig kell megfizetni. E 400 ezer forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Magyar-amerikai kettős állampolgár kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni. E szabályok szerint a tag részére a személyesközreműködésére tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezőjövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap elsőnapján érvényes minimálbér képezi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Jövedelem késedelmes kifizetése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 10. § (1) bekezdése alapján a jövedelemmegszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemélyvagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt amagánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Evás osztalék utáni 4 százalékos eho

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 68. §-a részletesen tárgyalja a vállalkozásbólkivont jövedelem fogalmát. "(1) A társas vállalkozás (kivéve azMRP-szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag(részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.
Kapcsolódó címkék:      

Végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalónak 2005-ben kifizetett végkielégítéséből 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vont le? A volt dolgozó most reklamál a levonás miatt.
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem, ami után 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
Kapcsolódó címke:

Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében

Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 84. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkavállaló személyi alapbérét többek között a gyermek ápolása, gondozásacéljából kapott fizetés nélkül szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés a) pont]megszűnését követően a munkáltatónál az azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
Kapcsolódó címke:

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély azadóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettségalá tartozó a) vállalkozásból kivont jövedelem, b) értékpapír-kölcsönzésbőlszármazó jövedelem, c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított járulékokata törvény hatálybalépését követő időszakra juttatott (megszerzett) jövedelmekután kell megfizetni". A jövedelemszerzés időpontjában még hatályban volt aTbj-tv. 32. §-a, miszerint a heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Kamatkedvezményből származó jövedelem közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a munkavállalóinak adott kedvezményes kölcsön után a jegybanki alapkamat felét kéri kamatként, és a jegybanki alapkamat + 5 százalék mértékű kamatkedvezményre megfizeti a 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelőkötelezettség összegére vetítve kell kiszámítani.A kamatkedvezményből származó jövedelem után 44 százalék adómegfizetésére kötelezett a kifizető. Az adót a kifizető adóévenként, az adóévutolsó napjára – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
Kapcsolódó címke:
1
262
263
264
328