Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...meg is erősítenek. Ezzel összhangban az Mt. 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy "a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas társas vállalkozónak, akinek a tulajdonrésze a vállalkozásban meghaladja az 50 százalékot, és máshol semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozónak minősülő személy esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 36. § (1) bekezdése].Az előbbi szabályokból kitűnik, hogy a nyugdíjas társas vállalkozó után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Német állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn egy kft. német állampolgárságú rokkantsági nyugdíjas tulajdonos ügyvezetője után, aki a társaságban személyesen nem működik közre, az ügyvezetést pedig ingyenesen látja el?
Részlet a válaszából: […] ...van szó.Ebből következően biztosított társas vállalkozó, és havi minimális adó- és járulékfizetés terheli, tehát a tagi jövedelem alapulvételével, de havonta legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5 százaléka után meg kell fizetni utána a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak, aki 2016. május 4-től áll a jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2016. október 4-től keresőképtelen, táppénzre a betegszabadság után 2016. október 14-től jogosult, és 2014. október 11-től rendelkezik folyamatos biztosításban töltött idővel? A munkáltató értelmezése szerint az irányadó időszak 2016. május 4-től 2016. július 31-ig tart, és a számítási időszak is ugyanez a 89 napos időtartam, amelyre a munkavállaló összesen 711 807 forint jövedelmet kapott, de több helyről is azt az információt kapta, hogy a táppénz alapja ebben az esetben a minimálbér.
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdésében foglaltak az irányadók. Ez kedvező az igénylőre nézve, mert ha nem is rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultságát megelőzően van 180 napnyi [48/A. § (2) bekezdése szerinti] folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.
Kapcsolódó címke:

Ápolási díjban részesülő nyugdíjas személy nyugdíjának növelése

Kérdés: Valóban jogosult a nyugellátása kiegészítésére az a nyugdíjas személy, aki több mint hat évig ápolási díjban részesült az édesanyja gondozása miatt, ezért csak napi 2 órás állást tudott vállalni? Amennyiben igen, milyen jogcímen és hol kell elindítani az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával megegyező nyugdíjnövelésre szerezhet jogosultságot. A nyugellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Egyes meghatározott juttatások felmentési idő alatt

Kérdés: Keletkezik valamilyen bevétele a vezető beosztású munkavállalónak abban az esetben, ha a felmentési időre a munkaviszony későbbi időpontban történő megszűnéséig a munkáltató továbbra is biztosítja számára a cégautót, valamint a mobiltelefont? Milyen közterheket kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja alapján egyes más meghatározott juttatásnak minősül a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem. A hivatkozott bekezdés szerint "telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Tagsági jogviszony EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen dokumentumokat kell kitölteni, illetve hol kell bejelenteni egy magyar munkavállaló EGT-tagállamban történő tagsági jogviszonyát? Adózhat a magyar szabályok szerint, ha 90 napot meghaladóan végzi a tevékenységét? Van-e különbség e tekintetben a munkaviszonyban végzett tevékenység és a tagsági jogviszonyban végzett tevékenység között?
Részlet a válaszából: […] ...azonban elmondhatjuk, hogy a 183 napot meg nem haladó külföldi munkavégzés esetén Magyarországon kell adózni a külföldön szerzett jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.
Kapcsolódó címke:

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a különadózó jövedelmek közül pedig a béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Ellátások alapja várandós munkavállaló újbóli munkaviszonya esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy 2011-től alkalmazásban állt munkavállalónak az esetében, aki közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát a munkáltatójánál, de néhány nap múlva új jogviszonyt létesített ugyanannál a cégnél, mert megtudta, hogy várandós? A jogviszony megszűnése és az új jogviszony létrejötte között 10 nap telt el, majd a munkavállaló néhány napon belül veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került.
Részlet a válaszából: […] ...– az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.Felszínesen nézve a jogosultság kezdőnapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavállaló oldaláról egyetlen korlátot kell figyelembe venni, hogy a keresőtevékenységből származó járulékalapot képező jövedelem három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát, azaz 2016-ban a 166 500 forintot [2011. évi CXCI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.
1
111
112
113
328