tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott bíróság által megítélt juttatások tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bíróság által megítélt kártérítés

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […]egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget. Az Mt. 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy "A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni". A Tbj-tv. 32. §-ának b) pontja egyértelműen ki is mondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés nem képez társadalombiztosításijárulék-alapot. A bíróság az ítéletében ez alapján állapítja meg a kártérítés összegét, ezért a munkáltatónak a járulékkal nem kell foglalkoznia.Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni.Az Mt. rendelkezéseiből, valamint a hivatkozott KMK-véleményből következően tehát a bíróság az elmaradt munkabér címén járó kártérítést bruttó összegben határozza meg. (A fentiekben leírtak szerint a kártérítés alapjául szolgáló jövedelemből a káronszerzés tilalmának általános elvére tekintettel levont - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékokkal megegyező - összeg értelemszerűen nem minősül köztehernek.)Előzőek alapján a személyi jövedelemadó szempontjából a bíróság által megítélt kártérítés összegét kell az adóelőleg alapjául szolgáló bérjövedelemnek tekinteni, amelyből a személyi jövedelemadót le kell vonni, be kell vallani és be kell fizetni. A Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6622

2. találat: Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszból: […]egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját, amit a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontjában foglaltak külön meg is erősítenek. Ezzel összhangban az Mt. 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy "a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni". Mindezekre tekintettel a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés meghatározásakor annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munkavállalót a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékok összegét. A kártérítést a káronszerzés tilalmának elvére tekintettel tehát az egyéni járulékokkal csökkentett összegben kell megállapítani. Azt a kérdést, hogy egy adott jövedelmet adójogi szempontból miként kell kezelni, nem az Mt., hanem az Szja-tv. szabályai alapján lehet eldönteni. Az Szja-tv. 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ez alóli kivételeket az Szja-tv. 1. számú melléklete sorolja fel, melynek 6.1. c) pontja az egyébként adómentesnek számító kártalanítás, kárpótlás, kártérítés közül kivételként kiemeli a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést, ezért ez utóbbiak adóköteles juttatásnak számítanak. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5224

3. találat: Elmaradt jövedelem

Kérdés: Járulékalapnak kell tekinteni az Mt. 82. §-a alapján a jogsértéssel okozott kár összegét is tartalmazó, elmaradt jövedelem címén megítélt kártérítést?
Részlet a válaszból: […]egészségbiztosítási- és munka­erőpiacijárulék-alapot a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék).Ezt szem előtt tartva, egy-egy bírósági ítélet értelmezésekor nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a (volt) munkavállaló számára elmaradt munkabér vagy jövedelmet pótló kártérítés került-e megítélésre, hiszen ez utóbbit - szemben az elmaradt munkabérrel - nem terheli egyéni járulék, és így nem képez ellátási alapot sem.A foglalkoztatói terhek vonatkozásában - nem számítva az egyénijárulék-levonási kötelezettséget - viszont nincs jelentősége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4826

4. találat: Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék). Tehát a hatályos Mt. alapján a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből eredően elmaradt jövedelem címén igényelt vala­mennyi követelés kártérítésnek minősül, így a kérdésben szereplő, a bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér is jövedelmet pótló kártérítésként mentes a nyugdíjjárulék, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék levonása alól. Ugyanez nem mondható el a végkielégítéssel kapcsolatosan, arra ugyanis a munkavállaló az elmaradt jövedelmen felül jogosult a szükséges feltételek fennállása esetén. A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Továbbá előírja, hogy a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (5) bekezdése alapján a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. E szabályok következtében a perben megítélt végkielégítés a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási, valamint a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék alapját képezi, és azokat a kifizetőnek le kell vonnia. A személyi jövedelemadó tekintetében nincs különbség a kártérítésként megítélt elmaradt jövedelem, felmentési bér és a végkielégítés között. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1./c) pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kap kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést. Tekintve, hogy az elmaradt munkabér, felmentési bér címen kifizetett kártérítéssel a munkáltató jövedelmet pótol a munkavállaló részére, annak adómentessége nyilvánvalóan nem jöhet szóba. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyra tekintettel kifizetett elmaradt jövedelem (munkabér, felmentési bér) és a végkielégítés nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, és azok összegéből a 16 százalékos személyijövedelemadó-előleget a kifizetőnek le kell vonnia. A 2011. évi CLVI. tv. 455. §-ának (c) pontja értelmében az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján juttatott (kifizetett) adóalapot képező jövedelmet a szociális hozzájárulási adó szempontjából úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jog­viszony megszűnése napján került volna sor. E szabályra tekintettel a nem önálló tevékenységből származó elmaradt jövedelem (munkabér, felmentési bér) és végkielégítés adóelőleg-alapot képező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4773
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell az adóelőleg levonását teljesíteni. A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen a munkaviszony megszűnése utáni időszakra - 2012-2013. évekre - megállapított elmaradt jövedelem és az átalány-kártérítés nem számítanak biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóznak. Ebből fakadóan az elmaradt jövedelem és az erre tekintettel kifizetett átalány-kártérítés ugyan nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, azonban utánuk biztosítási jogviszony hiányában az egyéni járulékokat nem kell megfizetni. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában a kifizetőt az elmaradt jövedelem és a kártérítés összege után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem terheli, ellenben a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást meg kell utánuk fizetnie [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont]. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpontjának rendelkezése alapján 2014. január 1-jétől értékhatártól függetlenül nem pénzben kapott juttatásként adómentes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4429