Találati lista:
2541. cikk / 3145 Őstermelő egészségügyi ellátása
Kérdés: Egy munkanélkülinek letelt a segélyre jogosultsága 2007 novemberében. Van őstermelői igazolványa, csak a betétlap nincs meghosszabbítva. A továbbiakban őstermelőként szeretne járulékot fizetni. Mikortól kell bejelentkeznie, és mi után kell járulékot fizetnie, ha 2007. évben már nem volt bevétele, vagy csak nagyon minimális? Biztosított lesz-e ez alapján, és jogosulttá válik-e egészségügyi ellátásra?
2542. cikk / 3145 Rokkantnyugdíjas özvegy özvegyi nyugdíjának feléledése
Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?
2543. cikk / 3145 Rehabilitációs járadék vagy rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 1951 nyarán született férfinak, aki jelenleg kb. 38 év szolgálati idővel rendelkezik, 2004-től 2007-ig regisztrált munkanélküli volt, 2007. május 1-jétől munkaviszonnyal rendelkezik, de súlyos betegsége miatt jelenleg táppénzben részesül? A táppénzre jogosultsága hamarosan megszűnik, betegsége és kezelései miatt munkáját nem tudja ellátni. Jogosult-e korengedményes nyugdíjra, amennyiben munkáltatójával meg tud egyezni? Hogyan tudja kiszámolni, hogy mennyi lenne a nyugdíj összege? Amennyiben rokkantsági nyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat kap, felemelik-e az ellátás összegét, amikor betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt?
2544. cikk / 3145 Állami nyugdíj összege magán- nyugdíjpénztári tagok esetében
Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy akik nem pályakezdőként léptek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba, azok lemondtak a társadalombiztosítási rendszerben addig megszerzett nyugdíjjogosultságuk 26 százalékáról, tehát az állami nyugdíjból a kiszámított ellátásuknak csupán 74 százalékát kapják meg? A tagok erről a belépéskor nem kaptak tájékoztatást. Visszakapják-e ezt a jogosultságot azok, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe?
2545. cikk / 3145 Járulékok visszafizetése ideiglenes határozat alapján
Kérdés: Valóban visszaigényelheti-e a járulékait az a munkavállaló, aki jelenleg is munkaviszonyban áll, 2007. július hóban előrehozott nyugdíjat igényelt visszamenőlegesen 2007. január 1-jétől, és a nyugdíj-biztosítási igazgatóság küldött a részére egy végzést, mely havi ideiglenes ellátást állapít meg 2007. január 1-jétől? A dolgozó ellátásra való jogosultságát elismerik, de csak a szükséges adatok beérkezése után adják ki a végleges határozatot, ami hosszabb időt vesz igénybe, mivel munkaviszonya nem csak Magyarországon volt. A munkavállaló részére már a nyugdíj-folyósítási törzsszámot is megküldték, de a munkáltató az ideiglenes határozat alapján nem akarja visszatéríteni a járulékokat, a jogerős határozatra vár.
2546. cikk / 3145 Nagykorú beteg gyermek után járó szabadság
Kérdés: Megilleti-e pótszabadság vagy pluszszabadnap azt a munkavállalót, aki 18 éven felüli középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekét a saját háztartásában neveli?
2547. cikk / 3145 Végelszámoló beltag jogállása
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
2548. cikk / 3145 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
2549. cikk / 3145 Eltartott GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?
2550. cikk / 3145 Eljárás utólagosan leadott GYED-igénylés esetén
Kérdés: Hogyan jár el helyesen, a törvényeknek megfelelően a társadalombiztosítási kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló munkaviszonya 2007. június 30-án megszűnt, de a felesége helyett gyermekgondozási díjat igényelne ettől a naptól a kifizetőhelytől. Az igénybejelentést 2007. szeptember 21-én küldte el faxon, majd postán is elküldte a nyomtatványt. A társadalombiztosítási kifizetőhely a munkaviszonya megszűnésekor tájékoztatta a dolgozót az igénylés feltételeiről, és a szükséges nyomtatványokat is biztosította részére, 2007. szeptember 21-ig azonban nem jelentkezett a dolgozó. Lehet-e a most elküldött igénybejelentése alapján utólag, passzív jogon, visszamenőleg folyósítani a GYED-et? A munkabérét 2007. június 30-ig megkapta, ezért a GYED-et 2007. július 1-jétől folyósítaná a kifizetőhely.
