1311 talált cikk a járulékfizetési kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?

Kérdés: Biztosítottá válik-e a kft. olasz állampolgárságú tagja, ha tagi jövedelmet vesz ki a cégből? Milyen járulékfizetési kötelezettségeink vannak a kifizetéssel kapcsolatban? Kell-e eho-t fizetni a jövedelem után?

Kérdés: Létezik-e olyan eset, amikor valaki egészségbiztosítási ellátást (GYÁS-t, GYED-et) kap, és ennek ideje alatt egyéni vagy társas vállalkozóként mégis járulékot kell fizetnie?

Kérdés: Kft.-nk munkaszerződéssel alkalmazott dolgozója munkabérén kívül időnként megbízási díjat is kap. A megbízási díj összege nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát. Össze kell-e vonni a kétféle jogcímen kapott jövedelmet a járulékfizetési kötelezettség megállapítása során?

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?

Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?

Kérdés: Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára – a számlán a vállalat neve szerepel –, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?