Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése értelmében az 5. § (1)bekezdésének a) pontjában említett biztosított – idetartozik a kérdésbenérintett munkaviszonyban álló személy is – foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj jóváírása

Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénztár felé teljesítendő tagdíjbevalláson afoglalkoztató a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított– pl. a munkaviszonyban álló személy – esetében tagdíjalapként azt az összegetköteles megjelölni, amely után az adott hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Román állampolgárságú megbízott közterhei

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat, illetve az egyéb közterheket egy román magánszemély részére kifizetett megbízási díjból abban az esetben, ha a magánszemély nem tudja illetőségét igazolni az Art. 4. számú mellékletében foglaltak szerint?
Részlet a válaszából: […] A külföldi munkavállalók biztosítási kötelezettségénekelbírálása során az általános szabályok tehát a Tbj-tv. 5. §, illetve 11. §-aelőírásainak megfelelően kell eljárnunk. Míg a Tbj-tv. 5. §-a a biztosításikötelezettséggel járó jogviszonyokat sorolja fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. által 2006. szeptember 1-jétől bevezetett újfogalom a minimum-járulékalap. Ennek lényege, hogy a foglalkoztatónak a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjai – idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] A válasz két jogszabályhely egybevetése után adható meg. Avonatkozó jogszabályok értelmében a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontjábanemlített biztosított – egyebek között a munkaviszonyban álló személy -foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Biztosított és biztosítási jogviszonyban nem álló személy telefontérítése

Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] Igen, a jogszabályokat helyesen értelmezi. A kifizetőtelefonjának magáncélú használata miatt a kifizetőt természetbeni juttatáscímén terheli 54 százalék személyijövedelemadó-kötelezettség. Ha a juttatást biztosított kapja, például alkalmazott vagytársas vállalkozás tagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Munkaviszonyban álló dolgozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Mi a munkáltató kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállalója ragaszkodik ahhoz, hogy a minimum-járulékalap alapján fizessék meg a járulékait, de a tényleges jövedelme nem éri el ezt a mértéket?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szögezzük le: a munkavállaló ilyen jellegűigényt nem támaszthat a munkáltatójával szemben. A munkáltatónak az akötelezettsége, hogy a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztató és abiztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton az Art. 31. § (2) bekezdésébenmeghatározott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével tesz elegetbejelentési, illetőleg változásbejelentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Részmunkaidőben dolgozó társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: A teljes minimum-járulékalap után meg kell-e fizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó szeptember 1-jétől egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonyba kerül, ahol a jövedelme eléri a minimum-járulékalap felét, vagy elég az arányos rész után, vagyis a minimum-járulékalap fele után megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a értelmében a kiegészítő tevékenységetfolytatónak nem minősülő társas vállalkozó után a személyes közreműködésretekintettel juttatott járulékalapot képező jövedelem (tagi jövedelem), delegalább havi 125 ezer forint – az Art. 17/A. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mire jogosít az újonnan bevezetett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék?
Részlet a válaszából: […] A 10 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék2006. szeptember 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társasvállalkozók által, illetve után eddig fizetett 5 százalékos mértékű balesetijárulékot váltja fel.A módosítás csak a járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.
1
33
34
35
49