Nyugdíj-adatszolgáltatás időszaka

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett 13. havi juttatást a 2006. január 1-jétől január 15-ig kért nyugdíj-adatszolgáltatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...16-tól nyugdíjbamegy, ezért kéri a nyugdíjfolyósító szerv az adatszolgáltatást.Tekintettel arra, hogy a kifizetett 13. havi juttatásjárulékalapot képező jövedelemnek minősül, abból járulékot kellett vonni – akifizetés időpontjában érvényes szabályok alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Társas vállalkozó január havi járulékalapja

Kérdés: Társas vállalkozás tagja a 2006. február 12-i tagi jövedelme után még az 57 000 forint után fizeti a járulékokat, vagy a 62 500 forint után? Amennyiben az 57 000 forintot kell figyelembe venni, miért van a csúszás?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozzák. A 27. § (1) bekezdésének szövege értelmében abiztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékalapja a tag részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett(elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...alapja: a társas vállalkozó részére aszemélyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapotképező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőzőhónap első napján érvényes minimálbér. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Német állampolgárságú nyugdíjas kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...folytatónak minősül.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után -a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott járulékalapot képezőjövedelem alapulvételével – 5 százalék baleseti járulékot és tételes eho-t kellfizetni. Jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Táppénz alapja tanulószerződés esetén

Kérdés: Hogyan kell a táppénz alapját meghatározni annak a heti 40 órában dolgozó, munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki 2003. szeptember 1-jétől 2005. június 30-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló volt, és egy kft.-vel kötött tanulószerződés alapján dolgozott? Az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelméről kiállított igazoláson a járulékalap összege havi 8000, majd havi 10 000 forint. A dolgozó nyilatkozott, hogy 2005. július 1-jétől jelenlegi munkaviszonyának kezdetéig 2005. október 1-jéig munkaviszonyban nem állt, jövedelemmel nem rendelkezett. Keresőképtelen 2005. november 15-étől jelenleg is.
Részlet a válaszából: […] Először vizsgáljuk meg, hogy a biztosított meddig jogosulttáppénzre, azaz mennyi a folyamatos biztosítási ideje. Folyamatos biztosításbantöltött idővel 2005. október 1-jétől rendelkezik. A keresőképtelenségétmegelőzően nincs egyévi folyamatos biztosítási ideje, ezért ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Többes jogviszonyban álló munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Egy 2000-től heti 40 órás munkaviszonyban álló dolgozó 2006. január 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Most jutott a munkáltató tudomására, hogy a dolgozó 2005. március 7-től egy másik munkáltatónál is alkalmazásban áll, és 2006. január 23-tól ebben a jogviszonyában is keresőképtelen beteg, és szintén táppénzt igényel. A cégnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Jogosult-e táppénzre a dolgozó a másik jogviszonyában is, és mi a teendője a régebbi munkahelynek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...amely kimondta, hogy ha a biztosított foglalkoztatásabármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyábólszármazó járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell 4százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ebből következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Csökkent munkaképességű beltag közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki heti 40 órában dolgozik saját cégében, nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, és munkaképességét ötven százalékban elvesztette? Hogyan változik a helyzet, amennyiben munkaképesség csökkenése 67 százalékos? Meg kell-e fizetnie a minimálbér után a járulékokat abban az esetben, ha nem vesz fel tagi jövedelmet? A levont 4 százalék és 8,5 százalék nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie, vagy csak a 18 és 11 százalékot? Hol található minderre törvényi hivatkozást?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nemrendelkezik másutt heti 36 órát elérő foglalkoztatással – a személyesközreműködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelme, delegalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbéralapulvételével meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Utólag kifizetett juttatás

Kérdés: Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?
Részlet a válaszából: […] ...késedelme miatta munkavállaló – ellátási szempontból – nem károsodhat.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat, ajárulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerintkell megfizetni. A járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni, le kell rónia havi 1950 forintos tételes eho-t, viszont megilleti az adójóváírás.Megbízás esetén azt kell vizsgálni, hogy járulékalapot képező(adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembe veendő) havi jövedelme eléri-ea tárgyhónapot megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...azt a magánszemélyt, aki– nyugdíjas, vagy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról,hogy nyugdíjas,– vagy az adóévben – minden más járulékalapot képezőjövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételének 50 százalékátfigyelembe véve – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.
1
86
87
88
113