1179 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető abban az esetben, ha a 2006. január-december hónapokra vonatkozóan 2006. november hónapban kifizetett jutalomból az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulékot megbontva, 2006. augusztus hóig a régi, 2006. szeptember 1-jétől pedig az új jogszabályok alapján vonja?

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?

Kérdés: Az új Gt. szerint helyesen jár-e el az a társaság, amelynek három azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja közül az egyik rokkantnyugdíjas, megbízási szerződéssel működő ügyvezető, aki jövedelmet nem vesz fel, de emellett van egy szerződése társas tag mellékszolgáltatására, 40 000 forint havi jövedelem ellenében, amelynek 90 százaléka után megfizetik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, a másik két tag pedig munkaviszonyban dolgozik? Az 1950 forint összegű tételes eho-t mindhárom tag után megfizetik.

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.

Kérdés: Ki kell-e egészíteni a fizetendő járulékalap összegét a 125 000 forint összegű minimum-járulékalap összegére annak a dolgozónak az esetében, aki betegállományba megy, és az első 15 napra számfejtett betegszabadság miatt a bére és a betegszabadság összege nem éri el a minimum-járulékalap összegét? Például a bér összege 107 955 forint, a betegszabadság idejére számfejtett juttatás 13 637 forint, együttesen 121 592 forint.

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?

Kérdés: Egy kft. 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja 2006 szeptemberében felsőoktatási intézményben nappali tagozaton megkezdte tanulmányait. A tanulmányok megkezdése előtt tanulmányi szerződést kötött a kft.-vel, melyben a cég vállalja a tandíj teljes összegének, a tankönyvek, a jegyzetek árának a megfizetését, emellett havi 50 000 forint ösztöndíjat is szeretne juttatni a tanulónak. A tanuló a társasági szerződés szerint személyesen közreműködő tag, de jövedelmet eddig nem vett fel a kft.-től. A tandíj, a tankönyvek és a jegyzetek ára nem minősül a tanuló jövedelemének. Milyen jogcímen lehet kifizetni az ösztöndíjat?