1191 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas társas vállalkozónak, akinek a tulajdonrésze a vállalkozásban meghaladja az 50 százalékot, és máshol semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik?

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?

Kérdés: Foglalkoztathatja tanácsadóként a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállalóját egy cég abban az esetben, ha ez a munka az otthonában is végezhető? Kifizethető például jutalom jogcímen díjazás az elvégzett munkáért ebben az esetben?

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?