Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a keresőtevékenység. A munkavállaló oldaláról egyetlen korlátot kell figyelembe venni, hogy a keresőtevékenységből származó járulékalapot képező jövedelem három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát, azaz 2016-ban a 166...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez, feltéve hogy e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra ennek harmincadrészét.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

CSED-ben részesülő munkavállaló

Kérdés: Foglalkoztathatja tanácsadóként a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállalóját egy cég abban az esetben, ha ez a munka az otthonában is végezhető? Kifizethető például jutalom jogcímen díjazás az elvégzett munkáért ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...személyre a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében akkor nem terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő) havi jövedelme alatta marad a minimálbér 30 százalékának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...akár rokkantsági ellátásról, akár rehabilitációs ellátásról, csak arra kell tekintettel lenni, hogy a keresőtevékenységből származó járulékalapot képező jövedelem három egymást követő hónapban ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát.A kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek.A Tbj-tv. a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén úgy rendelkezik, hogy a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...módosult. A késedelmesen teljesített bérfizetés miatt járó késedelmi kamat a Tbj-tv. 21. §-ának e) pontja értelmében nem minősül járulékalapnak, és a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (3) bekezdésének g) pontja szerint nem alapja a szociális hozzájárulási adónak sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy bármilyen jogviszony keretében személyesen közreműködjék a társaság tevékenységében, mindössze azt kell szem előtt tartania, hogy járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenes megszüntetése történt.Az új Mt. 82. §-a alapján a bíróság által határozattal megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...az előzőek szerint csak az egyik jogviszony keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, és csak az ebből származó járulékalapot kell összevetni a rokkantsági ellátásra vonatkozó kereseti korláttal, azt vizsgálva, hogy a járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyt, a szerző biztosítottá válhat, míg a vagyoni jog átadásáért járó díjról ugyanez nem mondható el, az ugyanis nem képez járulékalapot. Annak eldöntése, hogy a személyes munkavégzés szükséges-e, és annak díja milyen arányt képvisel a teljes díjban, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.
1
36
37
38
118