Felmondási idő és végkielégítés elszámolása

Kérdés: 1999. április 1-jén belépett dolgozó munkaviszonyát munkáltatója 2004. december 1-jétől munkáltatói rendes felmondással megszüntette. A felmondási idő ledolgozásától a munkáltató eltekint. Az Mt. rendelete szerint az utolsó munkában töltött napon a dolgozó munkabérét, végkielégítését el kell számolni. Milyen szabályok szerint kell elszámolni a 2004. évet érintő 30, illetve 2005. évet érintő 15 napos felmondási időt és a 2 hónapos végkielégítést akkor, ha az utolsó munkában töltött nap 2004. november 30.?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni a munkabérét, egyébjárandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban ésegyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Az Mt. 93. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmébena munkavégzés alóli felmentés időtartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forint). Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárbatörténő munkáltatói hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltatónak igazolástkell kiadnia, amely tartalmazza az adóköteles – és egyben a kedvezmény alapjáulszolgáló – jövedelmet. Az önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó megállapításánál az a szülő, aki háztartásában egy kiskorú gyermeket tart el, akire tekintettel jogosult lenne családi pótlékra, de az erre vonatkozó igényt nem nyújtotta be, ezért részére az ellátást ténylegesen nem folyósítják?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a rokkantságijáradékot folyósítják, magzat esetében a várandósság időszakában azon hónap,amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egynapig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után acsaládi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Táppénzes állomány megszakítása

Kérdés: Egy 2003. december 15-től folyamatosan keresőképtelen állományban lévő főállású munkavállaló, akinek leszázalékolása is várható, 2004. március 24-én (1 nap) szabadságot vett ki, mivel nem jelentkezett háziorvosánál csak a következő napon. Meddig jogosult táppénzre az egy nap megszakítás miatt? A munkáltatónak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége a háziorvos, illetve az OEP felé?
Részlet a válaszából: […] ...öt napra visszamenőleg is igazolható. Abban az esetben, ha ez nem így történt, és az orvos új kezdő (nagyalakú) keresőképtelenségi igazolást állít ki, akkor ez alapján kell a táppénzt újból elbírálni, új irányadó időszakot és új táppénzalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...hogy díjazásnélkülisége esetén a tag után járulékfizetési kötelezettség sem keletkezett. Természetesen az ausztriai munkaviszonyról igazolás szükséges.Abban az esetben, ha az ausztriai biztosítással nem heti 36 órát elérő munkaviszony alapján rendelkezik, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Év végi adatszolgáltatás teljesítése

Kérdés: 2004. év végén milyen értékhatártól kell jövedelemigazolást kiállítani, illetve az APEH részére K30, K31, K32 nyomtatványokat benyújtani a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott alkotóművészek (írók, költők) részére kifizetett megbízási díjakról?
Részlet a válaszából: […] ...ha 2004. év folyamán a kifizető megbízási díjakat fizetett ki, adókötelezettség keletkezett, és a kifizetett jövedelmekről jövedelemigazolást kell kiállítani, illetve adatszolgáltatást kell teljesíteni.Egyetlen esetben nem kell a kifizetett jövedelemről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt

Kérdés: Hogyan képviselhet egy magánszemély, illetve egy könyvelőiroda egy adóalanyt az adóhatóság előtt úgy, hogy a jogszabályokban foglaltaknak mindenben eleget tegyen?
Részlet a válaszából: […] ...képviselet és meghatalmazás szempontjából többek között az adóigazgatási eljárás ellenőrzési szakasza, a végrehajtási eljárás, az igazolás kérése.Ilyen igazolás többek között az adóigazolás, a jövedelemigazolás, az adószám-igazolás (az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Tandíjkedvezmény igénybevétele

Kérdés: Elfogadható-e az, hogy egy felsőoktatási intézmény egy hallgató nevére éven belül két befizető részére is kiállítja az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást? Ha igen, mennyi az egyes befizetők által igénybe vehető kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Art. alapján a kedvezményt igazoló igazolásokat a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig kell kiadni. Ebből következően az igazolás kiadható külön-külön a két félévre, a két igazoláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Választott tisztségviselő és társadalmi aktíva kiküldetése

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a választott tisztségviselő, illetőleg társadalmi aktíva (aki lehet nyugdíjas és más munkahely főállású munkavállalója is) külföldi napidíjként keletkező jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az Szja-tv. 27. § c) pontja szerint a külszolgálat címén kapott összeg 30 százaléka, de legfeljebb naponta 10 USD vonható le igazolás nélkül. Ebből következik, hogy a külszolgálat címén kapott összegnek mindig van adóköteles része is. Az adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
116
117
118
126