Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a "főállású"munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, nem szűkíti le abiztosított ellátási jogosultságát egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Pályakezdő minősítése

Kérdés: A START-kártya kiváltásának szempontjából pályakezdőnek minősül-e az az egyetemet végzett személy, aki az egyetem alatt időnként munkaviszonyban dolgozott?
Részlet a válaszából: […] A járulékkedvezményekről szóló Fog-tv. 3. § (2) bekezdéseértelmében START-kártya kiváltására az jogosult, aki– a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személyesetén a harmincadik életévét még nem töltötte be és– tanulmányait befejezte, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Munkáltató által fizetett önkéntes egészségpénztári tagdíj

Kérdés: Egy kft. kizárólag az ügyvezetőre fizet önkéntes egészségpénztári tagdíjat havi 150 ezer forint összegben. Adóköteles-e ez az összeg annak ellenére, hogy a többi alkalmazott részére nem hozzáférhető?
Részlet a válaszából: […] ...részben vagy egészben átvállalja. A munkáltatóihozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásbólegyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapjamunkaviszonyban áll. A munkáltatói hozzájárulásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja

Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett holland egyetemi hallgató biztosításikötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Ez a megbízási jogviszony esetében – a Tbj-tv. 5. § (1)bekezdés g) pontja alapján azt jelenti, hogy akkor áll fenn a biztosítás, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Mely kormányrendelet foglalja magában azt a törvénymódosítást, amelyben a közigazgatási határon kívülről járó dolgozónak adómentesen, kilométerenként 9 forintot lehet téríteni, és ez esetben a munkáltatónak nem kötelessége vizsgálni, hogy a magánszemély hogyan jut be a munkahelyére?
Részlet a válaszából: […] ...A térítés ezekben az esetekben is csak akkor nem számítbevételnek, ha a munkáltató tömegközlekedésre szóló bérletet, jegyet ugyanazonidőszakra az adott munkáltatónak nem térít meg. Ha a munkáltató a 9 Ft/kmmértékeken felül is fizet költségtérítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Külföldön dolgozó bt. tagjának magyarországi közterhei

Kérdés: Kell-e Magyarországon közterheket fizetnie annak a betéti társaságnak, amelynek üzletvezető tagja 2005-ben Írországban céget hozott létre, ott dolgozik és ott is él? A magyar társaságot nem szüntette meg, de jelenleg semmilyen tevékenységet nem végez.
Részlet a válaszából: […] ...is meg kell vizsgálnunk.Az 1408/71. EGK rendelet, illetve az 574/72. EGK rendeletértelmében főszabályként minden uniós polgár csak egyetlen államban lehetbiztosított, tehát azt kell eldöntenünk, hogy ez Magyarországon vagyÍrországban áll-e fenn.Az bizonyos, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

PhD-tanulmányokat folytató édesanya jogállása

Kérdés: Megkezdheti-e nappali tagozatos oktatás keretében 2006 szeptemberében a 3 éves PhD-tanulmányait az az édesanya, aki jelenleg a második gyermekével van GYED-en, amely 2006. július 19-ig tart? A GYED lejárta után igényelhető-e a GYES? A biztosított jogosult lenne az egyetem által folyósított ösztöndíjra, a feladatokat e-mailen kapná, és küldené az egyetemre, személyesen csak 1-2 hetente kellene megjelennie konzultációra. Kell-e közterheket fizetni a kapott ösztöndíj után, illetve a GYES letelte után szerezhet-e ez alapján szolgálati időt? Ki kell-e lépnie a munkahelyéről a fizetés nélküli szabadság letelte után?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatásául említjük csak meg, hogy afelsőfokú oktatási intézmény – mely ez esetben egyetem – a legmagasabb képzésiszintként doktori (PhD) tudományos fokozatot ítél oda. E fokozat meghatározotttudományág magas színvonalú ismeretét, önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Pályakezdő magán-nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Valóban pályakezdőnek minősül-e, és beléphet-e magánnyugdíjpénztárba az az 1978-ban született munkavállaló, aki 2005. augusztus 23-ától munkaviszonyt létesített egy cégnél, állítása szerint nappali tagozatos egyetemi tanulmányait 2005. június 30-án fejezte be, ezért pályakezdőnek tekinti magát, és be kíván lépni a magánnyugdíjpénztárba? Adolgozó társadalombiztosítási igazolványában viszont két előző munkáltatótól származó bejegyezés is található: 2004. június 23-ától 2005. március 31-éig és 2005. április 4-étől 2005. május 6-áig, de ezeken a helyeken nem lépett be magánnyugdíjpénztárba.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló pályakezdőnek minősül, ésennek megfelelően magánnyugdíjpénztár választására kötelezett.A Tbj-tv. 4. § n) 2. alpontja értelmében azt kellpályakezdőnek tekinteni, aki első alkalommal 2004. április 30-át követőenlétesít a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett, járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésbenmerülhet fel.Jelen esetben már az első feltétel sem áll fenn, hiszen azegyetemi hallgató és a gyakorlati képzésben részt vevő cég között semmilyenbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Egyetemi hallgató szülése

Kérdés: Jogosult-e TGYÁS-ra az az egyetemi hallgató, aki a nappali tagozatos hallgatói jogviszonya mellett 4 órás munkaviszonyban 1 hónapot dolgozik, és utána szül?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az annak megszűnésétkövető negyvenkét napon belül szül. A további feltételek vizsgálata nem szükséges, mivel a fentemlített egyetemi hallgató esete megfelel a követelményeknek, amennyiben egyévnél hosszabb ideje folytatja nappali tagozaton a tanulmányait, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
1
60
61
62
71