Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] ...GYES-ről visszatérő és kilépő munkavállaló esetében anyugdíjjárulék alapja nulla, mivel a munkavállaló az adott év folyamán egyetlennapot sem dolgozott, azaz egyetlen napra sem volt járulékalapot képezőjövedelme. A szabadságmegváltás után a foglalkoztatottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Egyetemi hallgatók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egyetemi nyári szakmai gyakorlat keretében több egyetemi hallgatót foglalkoztat. Van-e akadálya annak, hogy a gyakorlat leteltét követően további egy hónapon keresztül foglalkoztassák az érintett diákokat, illetve ez esetben is fennáll-e a minimálbérig az adó- és járulékmentesség?
Részlet a válaszából: […] ...nyári szakmai gyakorlat során az egyetemi hallgató és acég között nem keletkezett semmilyen biztosítási kötelezettséggel járójogviszony, ennek megfelelően járulék fizetésének kötelezettsége valóban felsem merülhetett. Sőt, az Szja-tv. 3. § 72. pontja f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgálati idők igazolásáraalkalmas okiratokat, úgymint munkakönyv, iparitanuló-munkakönyv vagy szakmunkásbizonyítvány, katonakönyv, egyetemi, főiskolai leckekönyv (nappali tagozatonfolytatott tanulmányok esetén), munkanélküli-járadék, ápolási díj stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Köztisztviselők besorolása

Kérdés: Besorolható-e az I. besorolási fokozatba egy helyi önkormányzat képviselő-testületi hivatalában, polgármesteri hivatalban kapcsolt munkakört ellátó okmányügyintéző és informatikai rendszergazda abban az esetben, ha diplomája informatikus közgazdász? A képesítési előírásról szóló kormányrendeletben a számítógépes informatikai feladatok megjelölésénél, az 1. besorolási osztályban meghatározott végzettségek között az informatikus közgazdász végzettség nem szerepel. Az 1. besorolási fokozatba sorolható-e egy tanulmányi szerződéssel rendelkező, szociális-igazgatási területen dolgozó, szociális és gyámügyi ügyintéző munkakörű köztisztviselő, ha diplomáját 2006 augusztusában megszerzi? Főiskolai végzettsége: informatikus közgazdász.
Részlet a válaszából: […] ...A Korm. rendelet 1. sz. melléklet I. 6. pontja értelmébenszámítógépes, informatikai feladatkörhöz az I. besorolási osztályban egyetemivagy főiskolai szintű programtervező matematikus, informatikatanár,számítástechnika-tanár, programozó matematikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] Többféle megoldás kínálkozik, de mindenekelőtt azt kell tisztáznunk:ha az érintett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban végzitevékenységét, akkor a társaságot 29 százalék társadalombiztosítási járulék,valamint tételes eho, míg a diákot 4 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

"Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét rögzíti, és lényegében csak ajánlást tesz a kollektívszerződés tartalmára. A kollektív szerződéses rendelkezések egyetlenegy korlátja,hogy jogszabállyal nem lehet ellentétes. Nem ellentétes jogszabállyal, ha akollektív szerződés – az Mt. III....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

START-kártya kedvezmény igénybevétele nyári szünidő alatt munkát végző hallgatók esetében

Kérdés: Társas vállalkozás a nyári szünidő ideje alatt főiskolásokat, illetve egyetemi hallgatókat alkalmaz nehéz fizikai munkára. Igénybe vehetők-e ezzel összefüggésben a START-kártya által nyújtott kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásánakidőtartamára a START-kártya érvényességi idején belül illetik meg a Fog-tv.-benmeghatározott kedvezmények (tételes eho alóli mentesség: a 29 + 3 százalékosjárulék helyett a 15, illetve 25 százalékos járulék fizetése),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Félévet halasztó egyetemi hallgató szülése

Kérdés: Milyen ellátásokra jogosult, és azokat hol kell igényelnie annak az egyetemi hallgató nőnek, aki 2006. március 8-án gyermeket szült, ezért 2005. szeptembertől félévet halasztott? A nappali tagozatos egyetemi tanulmányai mellett 2005. június 30-áig napi 4 órás részmunkaidőben dolgozott, 2005. július 1-jétől pedig folyamatosan külföldön tartózkodik, mert férje ott dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés, hogy a szülés külföldön, vagy Magyarországontörtént-e, illetve hogy a férje EU-s tagállamban dolgozik-e, vagy sem? Ha az egyetemi hallgató munkaviszonya 2005. június 30-ánmegszűnt, abban az esetben a szüléssel kapcsolatos – egészségbiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

50 év feletti tartósan munkanélküli foglalkoztatása

Kérdés: Vonatkozik-e a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség az önkormányzati költségvetési intézményre is, amennyiben 2006. május 1-jétől 50 év feletti tartósan munka nélküli személyt alkalmaz? Hogyan lehet érvényesíteni a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 7. § (1) bekezdés h) pontja egyértelműen fogalmaz– és nem tesz egyetlen foglalkoztatói kört érintően sem kivételt –, mikorkimondja, hogy nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni az ötven évfeletti, tartósan álláskereső személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...– az igénynek a jogutódlásidőpontját követő egy éven belüli érvényesítése esetén – a jogutódmunkáltatóval egyetemlegesen felelős. A munkaviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlásidőpontjától számított egy éven belül közölt–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.
1
60
61
62
74