Török állampolgárságú foglalkoztatott nyugdíjjáruléka

Kérdés: Valóban igaz-e az az információ, hogy a török állampolgárok által Magyarországon alapított cégben dolgozó török állampolgárságú munkavállalónak, illetve tagnak nem kell nyugdíjjárulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...akár török, akármagyar vagy más illetőségű – a nyugdíjjárulékot nem kell levonni. A törökállampolgárságú, munkaviszony keretében foglalkoztatott személy a Tbj-tv. 5. §(1) bekezdése alapján biztosítási kötelezettség alá tartozik, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Betegszabadság teljesítménybér esetén

Kérdés: Teljesítménybéres fizetés esetén van-e valamilyen kötelező minimumfizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nincs teljesítmény? Egy vállalkozás nyugdíjas munkavállalói eddig havi fix bérrel, minimálbérrel voltak bejelentve, de a megrendelések csökkenése miatt a munkáltató szeretne áttérni a teljesítményarányos fizetésre, a teljesítménybér 10 forint/km lenne. Hogyan alakul ebben az esetben a betegszabadság összege?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjasmunkavállalókra akarja kiterjeszteni a teljesítménybérezést. Aggályos az is,hogy a munkáltató hogyan, illetve milyen előzetes foglalkoztatói eljárásalapján állapította, állapítja meg a 10 Ft/km egységet úgy, hogy ateljesítménykövetelmény rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Nem állami iskolában dolgozó tanárok szabadsága

Kérdés: Elég-e a napló vezetése, vagy kell jelenléti ívet is kiállítani egy nem állami iskolában, munkaviszony keretében foglalkoztatott tanárokról? Az ő részükre is kor alapján kell kiadni a szabadságot? Jár-e részükre pótszabadság, és ha igen, akkor milyen jogcímen? Amennyiben a nyári tanítási szünet előtt elfogy a szabadságuk, akkor pótszabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot kell adni részükre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony keretében, avagy közalkalmazotti jogviszonykeretében fejtik ki tevékenységüket. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakteljes munkaideje is napi nyolc, heti negyven óra, amely egyrészt a kötelezőórák, másrészt a kötelező órákkal le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...a termőföldről szóló törvény szerint családigazdálkodónak minősülő magánszemélyt, és e magánszemélynek a családigazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikrevonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Több jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Mennyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni attól a foglalkoztatottól, aki ugyanannál a munkáltatónál munkabérben és tiszteletdíjban is részesül? A munkavállaló munkaideje eléri a heti 36 órát, munkabére 205 000 forint/hó, a tiszteletdíj összege pedig havi 20 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Ettől egyedül akkor térünk el, amikor ugyanannál afoglalkoztatónál tárgyhónapon belül több munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyból keletkezik járulékalapot képező jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
Kapcsolódó címke:

Megbízási jogviszony dokumentálása

Kérdés: Be kell-e jelenteni a T1041 számú nyomtatványon a megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személyeket? Be kell-e léptetni magánnyugdíjpénztárba a megbízottat, amennyiben pályakezdő? Kell-e igazolni a jogviszonyt a tb-kiskönyvben, illetve milyen igazolásokat kell kiadni a megbízottnak a szerződés lejárta után?
Részlet a válaszából: […] ...a bejelentést csak kifizetéskor, tehát a biztosításikötelezettség megállapításakor lehet, illetve kell megtenni, és– nem terheli a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség,amennyiben a munkavállaló a kifizetőnél csak alkalomszerűen létesít megbízásijogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
Kapcsolódó címke:

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...szerintiösszeg harmincadrészét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Részmunkaidőben foglalkoztatott rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a nyugdíja megszüntetése nélkül az a 2005-ben rokkanttá vált, jelenleg 7 órában foglalkoztatott munkavállaló, aki havi 110 000 forint/hó munkabérben részesül, és a határozatban szereplő átlagkeresete 77 728 forint/hó? Lényeges-e ebben az esetben, hogy részmunkaidős a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] A kérdező 2009. január 1-jétől a rokkantságon alapulónyugellátás mellett abban az esetben vállalhat munkát, ha hat egymást követőhónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóvalés egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön kellelbírálni, illetve megállapítani. Ehhez a kifizetőhelynek a nem kifizetőhelyimunkáltatótól az úgynevezett "Foglalkoztatói igazolás"-t kell beszerezni akeresőképtelenséget igazoló orvosi igazolással együtt. Felhívjuk a figyelmet arra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az Mt. olyan korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, amelyszerint az alapszabadság és a pótszabadság csak a teljes munkaidőbenfoglalkoztatott munkavállalót illetné meg. A részmunkaidőre alkalmazottmunkavállalók szabadságra való jogosultsága pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
146
147
148
228