Polgármester munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Milyen módon szüntethető meg a munkaviszonya, és felmondás esetén milyen juttatásokra jogosult az a dolgozó, akit 1990-ben megválasztottak polgármesternek, és azóta is betölti ezt a tisztséget? Az akkor érvényben lévő jogszabályok alapján a munkaviszonyt nem kellett megszüntetni, így munkáltatójánál még mindig állományban van. Módosultak-e a törvények 1990 óta?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt rendelkezése értelmében – hasonlóan a hatályon kívül helyezett törvényi rendelkezéshez – a polgármestert kérésére foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vállalkozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
Részlet a válaszából: […] Szerzői jogi védelem hatálya alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője (előadója) részére két jogcímen kerülhet sor kifizetésre: a személyes munkavégzésére tekintettel, illetve a mű vagy alkotás felhasználási jogának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Önkormányzati képviselő tiszteletdíja

Kérdés: Alkalmazható-e a többes jogviszony hatálya annál az önkormányzati képviselőnél, akinek havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, de rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal? A tiszteletdíjból is le kell vonni 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a járulékfizetési felső határ figyelembevételével a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni járulékok megállapítása során azonban figyelembe kell venni, hogy a biztosított másutt rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ebből következően a tiszteletdíját nem terheli a 4 százalék egészségbiztosítási járulék.A 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonya esetén kerülhet sor [Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése, 29. § (6) bekezdése]. Mivel a kérdésben szereplő biztosított foglalkoztatása egyik munkáltatónál sem éri el a heti 36 órát, mindkét foglalkoztatótól származó megbízási díjából le kell vonni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...a kölcsönvevő minősül munkáltatónak, a munkavállaló munkavédelmére, a nők, fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a munkavégzésre, a munkakör átadás-átvételére, a munkaidőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Tételes eho megfizetése

Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes eho-t abban az esetben, ha a dolgozó 2004. január 1-jétől augusztus 13-ig a GYES folyósítása mellett heti 20 órában végez munkát, és a GYES letelte után, augusztus 14-től várhatóan teljes munkaidőben, heti 40 órában munkába áll?
Részlet a válaszából: […] ...leróni. A GYES lejárta után viszont megszűnik e mentesség, és a tételes eho azt a foglalkoztatót terheli majd, amelyiknél a foglalkoztatás eléri a heti 36 órát [Eho-tv. 7. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó, az 1998. január 1-je előtti időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Szabadság munkaszüneti napokon

Kérdés: A dolgozó munkarendje szerint húsvétvasárnap és -hétfő (április 11-12.) munkanap. Szabadságot vesz igénybe április 8-12-ig. Szabadság, vagy fizetett ünnep jár-e a húsvét két napjára?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni.A fentiekben idézett rendelkezésekből megállapítható, hogy húsvéthétfő munkaszüneti nap, húsvétvasárnap munkavégzés, foglalkoztatás vonatkozásában munkaszüneti napnak, egyébként pedig pihenőnapnak tekintendő.A kérdéses esetben az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
1
147
148
149
163