Munkába járás saját gépjárművel

Kérdés: Vonatkozik valamilyen összeghatár a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésére?
Részlet a válaszából: […] A munkába járás költségeinek megtérítési kötelezettsége az Mt. 51. §-ából ered, a 39/2010. Korm. rendelet tartalmazza, míg az adózási következmények az Szja-tv. 25. §-ából olvashatók ki.A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés általában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében (e körbe tartozik az osztalék is) az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A koronavírus-világjárvány miatt kialakult veszélyhelyzet időtartama alatt 2020. március, április, május és június hónapban az általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulékalapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése

Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
Részlet a válaszából: […] A július 1-jén hatályba lépett új Tbj-tv. 78. §-a bizonyos feltételek mellett valóban lehetővé teszi, hogy a magánszemély elévülési időn túl is "visszakaphassa" a jogviszonyával kapcsolatban nem jogszerűen, azaz tulajdonképpen "feleslegesen" megfizetett nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésével, azaz 2020. május 15-én a munkavállaló jogviszonya megszűnik a vállalkozásnál. Természetesen elképzelhető, hogy a korábbi munkavégzésére tekintettel a jogviszony megszűnése után is számfejtenek a dolgozó részére prémiumot, jutalékot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át az április 1-jét megelőző társadalombiztosítási jogállásokat.A tulajdonos ügyvezető ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősült. Ugyanakkor a havi minimális adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. meghatározása szerint mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kifizetésből az általános szabályok szerint le kell vonni az egyéni járulékokat (a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot), azzal, hogy a 08-as bevallásban jelezni kell, hogy az a 2014. évre vonatkozik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 97. §-ának (5) bekezdése valóban úgy rendelkezik, hogy a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke megváltozott, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Az adómérték évközi változása miatt a Szocho-tv. 2. §-ának (4) bekezdése az irányadó egy adott kifizetés adómértékének meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
1
2
3
4
28