14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Külföldön tanuló diák szakmai gyakorlata
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy magyar állampolgárságú egyetemi hallgató egybefüggő 8 hetes szakmai gyakorlati ideje alatt abban az esetben, ha állami ösztöndíjjal egy angol egyetemen tanul? Meg kell fizetni a hallgatói díjminimumot ebben az esetben? A tanuló angol tajszámmal rendelkezik.
2. cikk / 14 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házastársainak?
3. cikk / 14 Részmunkaidős munkavállaló étkezési jegye
Kérdés: Jogosult-e étkezési utalványra egy négyórás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló? A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi 6000 forintos étkezési utalványt kapnak.
4. cikk / 14 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
5. cikk / 14 Adómentes természetbeni juttatások
Kérdés: Minden dolgozónak egyforma értékben kell-e adni az étkezési utalványt, az üdülési csekket és az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékot, vagy az ügyvezető döntése alapján lehet differenciáltan is az elvégzett munka szerint? Ebben az évben minden dolgozó egyforma értékben kapja a juttatásokat, de az ügyvezetés 2009-től változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.
6. cikk / 14 Étkezési utalványok összevonása
Kérdés: Összevonhatóak-e a havi adómentes összegéig a munkavállalók részére nyújtott étkezési utalványok? A munkáltató decemberben adja át az egész évre járó juttatást.
7. cikk / 14 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
8. cikk / 14 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Milyen jogszabályok alapján tarthatja vissza a munkáltató annak a munkavállalónak a havi 4000 forint értékű ebédjegyét, aki június végén és július elején egy-egy hetet betegszabadságon volt? A betegállomány miatt az ebédjegyet sem augusztusban, sem szeptemberben, sem októberben nem kapta meg a munkavállaló.
9. cikk / 14 Tesco-utalvány közterhei
Kérdés: Elszámolható-e a cég nevére szóló számla alapján adómentes költségként a Tesco áruházban vásárolt, egyenként 6500 forint értékű ajándékozási utalvány, amit kis értékű utalványként szerettek volna odaadni egy kft. alkalmazottainak, de utólag vették észre, hogy az utalvány mindenre beváltható?
10. cikk / 14 Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó étkezési utalványa
Kérdés: Adható-e adómentesen a havi 4500 forint összegű hideg- vagy a 9000 forintos melegétkezési utalvány a munkaviszonyban lévő dolgozókhoz hasonlóan annak az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalónak, aki egy részvénytársaságnál havonta ledolgozik 14 vagy 15 munkanapot, és a foglalkoztatásának tervezett időtartama 4 hónap?