789 cikk rendezése:
711. cikk / 789 Rt. elnökének jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban kell, illetve lehet foglalkoztatni az rt. elnökét, ha sehol máshol nem áll munkaviszonyban, és fizetése havi 500 000 forint? Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek utána?
712. cikk / 789 Ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
713. cikk / 789 Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
714. cikk / 789 "Szellemi szabadfoglalkozású" magánszemély közterhei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van egy vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet (nyelvoktatást) folytató angol-magyar állampolgárságú magánszemélynek, ha bevételét teljes mértékben számla ellenében kapta, és a kifizető adóelőleget és járulékokat nem vont le? A magánszemély rendelkezik személyi igazolvánnyal, más jövedelme és társadalombiztosítási jogviszonya nincs.
715. cikk / 789 Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
716. cikk / 789 Szolgálati lakás közterhei
Kérdés: Mi minősül szolgálati lakásnak az adómentesség szempontjából? Adómentes-e az erdésznek adott szolgálati lakás, ha nem az, milyen közterheket kell utána fizetni?
717. cikk / 789 Honorárium eho-ja
Kérdés: A honorárium után kell-e fizetni százalékos egészségügyi hozzájárulást abban az esetben, ha felhasználói szerződés alapján történik a szerzői díj kifizetése, és a személyes munkavégzés, illetve a honorárium aránya 20-80 százalék? A személyes munkavégzésért kifizetett díj esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása minden esetben megtörténik.
718. cikk / 789 Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
719. cikk / 789 Ingatlan és ingó dolog bérbeadása
Kérdés: Kell-e és mennyi adóelőleget levonni, ha a magánszemély számlát ad ingatlan és ingó dolog bérbeadásáról? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a bevételt?
720. cikk / 789 Ingatlan értékesítése, bérbeadása
Kérdés: Milyen adó- és járulékteherrel kell számolnia annak a magánszemélynek, aki a tulajdonában lévő társasházi lakásokat eladja, illetve bérbe adja?
