Egyéni és társas vállalkozás különadója

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vállalkozók különadó-fizetési kötelezettségére, és milyen okból került bevezetésre az új közteher?
Részlet a válaszából: […] ...negatív, avállalkozónak nem kell különadót fizetnie.Az adóalap után a vállalkozónak 4 százalék különadót kellfizetnie. Negyedévente előleget kell fizetni, de bevallani csak aszemélyijövedelemadó-bevallásban kell. A különadóból kedvezmények nem érvényesíthetőek,és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Szolidaritási adó

Kérdés: Kell-e majd szolidaritási adót fizetni a nyugdíjasoknak is?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési felső határt meghaladó jövedelemrészt nyugdíjasesetén is terheli a különadó-fizetési kötelezettség.A különadó előlegét a személyi jövedelemadóhoz hasonlóanlevonja a munkáltató, kifizető. Ha a kifizető nem von le különadó-előleget,akkor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Találmány eho-ja

Kérdés: Hány százalék eho-t kell fizetni a bejelentett (szabadalmaztatott) találmány esetén – kifizetőként az olyan feltaláló után, aki nem alkalmazott a cégnél, – illetve a munkaviszonyban álló dolgozó után? Milyen fizetési kötelezettsége van a feltalálónak?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint 11 százalékoseho-alapot képez az adóévben juttatott (megszerzett), Szja-tv. szerintiösszevont adóalapba tartozó adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összegután, amennyiben nem kell utána társadalombiztosítási járulékot fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja szerintifoglalkoztatott, az egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékalapot képezőjövedelem, illetve az adóelőleg-alap összege a bérszámfejtés (bérelszámolás)eredményeként állapítható meg, ebből következően az Art. 23. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] ...alapján aMagyarországon kifizetett adót az Olasz Köztársaság levonja az olasz adóból. Amegbízási díjból a személyijövedelemadó-előleget az Szja-tv. 46. § (3)bekezdésének előírásainak megfelelően kell a kifizető kft.-nek levonnia, és ará irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
Részlet a válaszából: […] ...a nem pénzbeli jövedelmetterheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nemnyújt fedezetet. A megelőlegezett egyéni járulékot a kft. az ügyvezető későbbijövedelméből tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...az errea célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az állami adóhatóságnaka járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg-alap mértékéről a Tbj. 20.§ (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 29/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Külföldi munkavállaló részére adott természetbeni juttatás

Kérdés: Kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást levonni abban az esetben, ha egy külföldi munkavállaló adóköteles természetbeni juttatásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után. (A magánszemélyt akkor terheli a 11 százalék,ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetve a kifizetőnek nincsadóelőleg-levonási kötelezettsége.)Másként fogalmazva a kifizető 11 százalékos kötelezettségeakkor áll fenn, ha – a juttatás eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Egyetemi hallgatók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egyetemi nyári szakmai gyakorlat keretében több egyetemi hallgatót foglalkoztat. Van-e akadálya annak, hogy a gyakorlat leteltét követően további egy hónapon keresztül foglalkoztassák az érintett diákokat, illetve ez esetben is fennáll-e a minimálbérig az adó- és járulékmentesség?
Részlet a válaszából: […] ...elsőnapján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül, tehát javadalmazásából szja-előleget sem kellettlevonni.A nyári szakmai gyakorlat letelte után természetesen nincsakadálya annak, hogy az érintett diákokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az ezt meghaladó összeg egyéb jövedelem, amibőladóelőleget kell vonni. A 11 százalékos eho-t viszont csak akkor kellmegfizetni a 15 százalékot meghaladó rész után, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
1
60
61
62
79