Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetett bér után. – Tételes egészségügyi hozzájárulás. – Szakképzési hozzájárulás. – A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztásibírság terheli a foglalkoztatót. – A foglalkoztatót terhelő járulék- és adóterhek – ide nemértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést köt. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy az érintette tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánálfigyelembe veendő jövedelme) havonta eléri-e a minimálbér 30 százalékát,illetve naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozói járadék közterhei

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni a vállalkozói járadék összege után?
Részlet a válaszából: […] ...összevont adóalap adótáblájával adózik. A járadék összegéből afolyósító kifizető az Szja-tv. 46-47. §-a szerint vonja le az adóelőleget. ATbj-tv. 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében vállalkozóijáradék (amely a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...pl. 10 százalék költséghányad alkalmazásaesetén 90 százalék – minősül jövedelemnek, amelyből a kifizetőnek aszemélyijövedelemadó-előleget le kell vonnia. Mindezen túlmenően a megbízásiszerződéssel foglalkoztatott ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...pontjai alapján munkaviszonybólszármazó bérjövedelemnek minősül. A munkáltatónak a bérjövedelmekre vonatkozószabályok szerint kell adóelőleget megállapítania és levonnia, illetve atársadalombiztosítási járulékot megfizetni.Az Ftv. 40. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Személyi jövedelemadó elszámolása

Kérdés: Hogyan fizetheti vissza a személyijövedelemadó-előleget a munkáltató abban az esetben, ha valamennyi dolgozója minimálbéres, ezért nincs szja-kötelezettsége, amiből levonhatná a túlfizetést? 2005. évben egy dolgozó felmondás és végkielégítés fizetése után lépett be a céghez, az szja-nyilatkozata alapján a munkáltató vallotta be a 2005. évi jövedelmét, és az elszámolásnál derült ki, hogy 23 450 forint szja-előleg-túlfizetése van. Mennyi a visszafizetési vagy befizetési határidő az adó rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak az adó és a levont adóelőleg különbözetét aszámára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2006. június 20-áigkell levonni vagy visszafizetni a magánszemély részére. A magánszeméllyelelszámolt adókülönbözetet a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Ló értékesítéséből származó jövedelem közterhei

Kérdés: Keletkezik-e közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy jogi személy cég (kft.) készpénzért megvásárol egy lovat egy magánszemélytől? Az ügyletről a felek adásvételi szerződést kötöttek.
Részlet a válaszából: […] ...során együttesen származó jövedelemadójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét.E szabályból az következik, hogy a kifizetőnekelőleglevonási kötelezettsége nincs, hiszen az adó megfizetésére a magánszemélya kötelezett.Ha a magánszemély őstermelő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalói járulékot fizetni nem kell (Tbj-tv.25. §, Ftv. 41.§), tehát a 70 ezer forintból csak személyijövedelemadó-előlegetkell levonni. Ennek mértéke – feltételezve, hogy az érintettnek más összevontadóalapba tartozó jövedelme nincs – 18 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Jövedelem késedelmes kifizetése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.
Részlet a válaszából: […] ...azt amagánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták. Ha azonban akifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összegetátutalással vagy postai úton küldi el, a bevételt az átutalás, illetve apostára adás napjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Evaalany társas vállalkozó 4 százalékos eho-ja

Kérdés: Kötelezett-e az adott évben megszerzett árbevétele után a 4 százalékos eho fizetésére az az evaalany társas vállalkozó, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, és a vállalkozásból semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése].Továbbá a többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékfizetésének alapjaaz Eva-tv.-ben meghatározott adóalap (adóelőleg-alap) 4 százaléka [Tbj-tv. 29/A§ (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.
1
61
62
63
79