20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Melyik időponttól vehető figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás számítása során „A” foglalkoztatónál a 2024. október 16-tól heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki „B” foglalkoztatónál szintén heti 20 órás munkaviszonyban áll november 10-ig? Mikortól érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben?
2. cikk / 20 GYÁP egyidejűleg fennálló jogviszonyok esetén
Kérdés: Hány nap gyermekápolási tápénzre lesz jogosult az egyidejűleg fennálló két jogviszonnyal rendelkező biztosított, ha az "A" munkáltatónál 2018. február 1-jétől, a "B" munkáltatónál 2023. május 2-től dolgozik munkaviszony keretében, és a 2020. február 5-én született gyermeke betegsége miatt 2023. szeptember 11-től keresőképtelen? Az érintett az "A" munkáltatónál 2023. március 20-tól 31-ig 12 nap, május 8-tól 23-ig 16 nap gyermekápolási táppénzt már igénybe vett. A biztosított egyedülállóként neveli a gyermekét.
3. cikk / 20 Betéti társaság végelszámolója I.
Kérdés: Lehet egy betéti társaság végelszámolója egy olyan beltag, aki a végelszámolás kezdetétől egyéni vállalkozóvá is vált? Milyen fizetési kötelezettség keletkezik a végelszámoló után, akinek ezen túlmenően van egy kft.-je is, melyben ügyvezetőként társas vállalkozó, és végelszámolóként nem vesz fel jövedelmet? Mentesülhet a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól átalányadózó egyéni vállalkozóként az érintett személy, abban az esetben, ha a kft.-ben megfizeti a minimumjárulékokat?
4. cikk / 20 Kisadózó vállalkozó kedvezménye
Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
5. cikk / 20 Ügyvezető két munkaviszonya
Kérdés: Mentesíti a társas vállalkozói jogviszony utáni járulékterhek megfizetése alól egy cég ügyvezetőjét a két munkahelyen fennálló munkaviszony abban az esetben, ha az egyik munkáltatónál heti 30 órás munkaviszonyban, a másiknál pedig heti 6 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban?
6. cikk / 20 Szolgálati idő egyidejűleg fennálló két jogviszony esetén
Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt az a kisadózó társas vállalkozó, aki egyidejűleg heti 20 órás munkaviszonyban is áll 70 ezer forintos munkabérrel? Össze lehet számítani a két jogviszonyt ebben az esetben?
7. cikk / 20 Nyugdíjas tag bejelentése, közterhei
Kérdés: Melyik cégben kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy öregségi nyugdíjas magánszemély után, aki több társaságban is tag, és valamennyi cégében megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat? A magánszemély májusi nyugdíjazásáig az egyik cégben heti 36 órás munkaviszonyban dolgozott, de a nyugdíjba vonulása óta itt is megbízás alapján végzi a tevékenységét. Az ügyvezető valamennyi cégből kap megbízási díjat, de az nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon ezeket a jogviszonyokat?
8. cikk / 20 Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai
Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
9. cikk / 20 TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén
Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
10. cikk / 20 Táppénz számfejtése egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Kinek kell számfejteni a december 29-től járó táppénzt az alábbi esetben? Egy munkavállaló helyettesítésére 2012. december 3-tól december 28-ig megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy 2012. december 10-én baleset miatt keresőképtelenné vált, és táppénzt igényelt. Mivel a megbízási díja a minimálbér 30 százalékát meghaladta, biztosított volt, ezért a kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosításban töltött napjai alapján december 28-ig kifizette a táppénzt, a többit elutasította. A foglalkoztatott rendelkezik egy másik, heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol szintén táppénzt igényelt, de december 28-ig betegszabadságra volt jogosult. Ennél a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely.