Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy főállású közalkalmazotti jogviszonnyal, ahol minden közterhet megfizetnek utána, illetve levonnak tőle? Melyik jogszabályban található meg a konkrét válasz?
Részlet a válaszából: […] A válasz a Tbj-tv. 37. § (1) bekezdésében található. Ahivatkozott jogszabályhely előírása szerint a kiegészítő tevékenységet folytatóegyéni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott havi 4500 forintösszegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Többes jogviszonyú biztosított táppénze

Kérdés: Melyik jogviszonyában lesz jogosult a táppénzre, illetve aktív vagy passzív jogú táppénz illeti-e meg azt a biztosítottat, aki 2009. május 11-től előreláthatólag több hónapon keresztül keresőképtelen, és munkaviszonya 2009. május 13-án megszűnt, és a munkaviszonya mellett körülbelül két éve egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat? Hogyan jár el helyesen a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A dolgozónak egyidejűleg két biztosításra kötelezettjogviszonya van. Valószínűsítjük, hogy a munkaviszonyában a munkaideje legalábbheti 36 óra.Feltételezem továbbá, hogy a dolgozó mindkét biztosításra kötelezettjogviszonyában 2009. május 11-től keresőképtelen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Táppénz alapja

Kérdés: A minimálbér figyelembevételével kell-e táppénzt számfejteni annak az újonnan belépett munkavállalónak a részére, aki belépése előtt 20 napig munkanélküli-ellátásban részesült, és nyilatkozata szerint a munkanélküli-ellátás előtt egyéni vállalkozó volt? A dolgozó biztosítási jogviszonya folyamatos, mivel 30 nap megszakítása nem volt. Milyen igazolásokat kell beszereznie a kifizetőhelynek a jövedelemigazolás helyett, tekintettel arra, hogy a számítási időszak az előző év, amikor a biztosított egyéni vállalkozó volt?
Részlet a válaszából: […] A táppénzfolyósítás időtartamának megállapításához"előzmény"-t kell kérni az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztártól.Javaslom, hogy az előzménykérő lapon a biztosítási időre is kérdezzenek rá. Avállalkozói jövedelmekre vonatkozóan a dolgozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Változások az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségében

Kérdés: Milyen változások következtek be 2009. évben az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségében?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-a határozza meg, hogy kik jogosultakegészségügyi szolgáltatásra. A Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés h) pontja szerint azegészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre kibővült, és a jogosulti körbebekerültek azok a személyek, akik rendelkezésre állási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] Nem teljesen egyértelmű a kérdés. Leírjuk, hogy a jogszabálymely jövedelmeket sorol fel a nyugellátás megszüntetésére. Ugyanis nem az adókifizetését követően maradó összeget kell nyugdíjalapnak tekinteni. A Tny-tv.83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében ha a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Kiegészítő tevékenységű evás vállalkozó nyugdíjának szüneteltetése

Kérdés: Milyen esetben kerül sor az öregségi nyugdíjas evás kiegészítő tevékenységet folytató öregségi nyugdíjas személy nyugdíjának szüneteltetésére? Milyen jövedelmet kell az érintett személy esetében figyelni?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében azelőrehozott öregségi nyugdíj szüneteltetésének vizsgálata során a fizetendőnyugdíjjárulék alapját szükséges figyelembe venni. A Tbj-tv. 37. §-ának (2) bekezdése alapján az egyszerűsítettvállalkozói adózást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Nyugdíjazással kapcsolatos változások

Kérdés: Melyek az öregségi és az előrehozott öregségi nyugdíjakkal kapcsolatos jogszabályok legfontosabb változásai? Mikortól lépnek életbe ezek a változások, és érvényesek lesznek-e visszamenőlegesen is?
Részlet a válaszából: […] A 2009. évi XL. tv. értelmében a társadalombiztosításiöregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár fokozatosan 62-ről 65 évreemelkedik.A nyugdíjkorhatár az 1952. január 1-je előtt születettekesetében marad a betöltött 62. életév. A változás az 1951. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése alapján a rokkantságinyugdíjra jogosultság keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetbenszűnik meg, amennyiben a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő,50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett nyugdíjas hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
76
77
78
109