Találati lista:
1. cikk / 1109 Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése közmunka alatt
Kérdés: Őstermelői tevékenységet folytató személynek 200 óra közmunkát kell büntetésből végeznie. Fennáll a járulékfizetési kötelezettség a közmunka tartama alatt, vagy van valamilyen mentesítő szabályozás erre az esetre?
2. cikk / 1109 Többes jogviszonyú őstermelő
Kérdés: Kezdő őstermelőnek számít egy családi gazdaság tagja abban az esetben, ha kilép, majd két évben belül újra tag lesz? Ugyanez a tag jelenleg nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és nem mezőgazdasági tevékenységű egyéni vállalkozása van, ahol nem keletkezik a jogviszonya által járulékfizetési kötelezettsége. Ebben az esetben őstermelőként sem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége?
3. cikk / 1109 Nők nyugdíjazása
Kérdés: Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?
4. cikk / 1109 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli október hónapra vonatkozóan azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki 2025. október 4-től szünetelteti a tevékenységét, és ebben a hónapban semmilyen bevétele nem volt? A vállalkozónak 2025. október 3-ig volt egy heti 40 órás munkaviszonya, amely több éve fennállt, és a munkaadója halála miatt szűnt meg. Mikortól kell megfizetnie az érintettnek az egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben?
5. cikk / 1109 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kisadózása
Kérdés: Megszűnik a kisadózó vállalkozók tételes adójára való jogosultsága annak az egyéni vállalkozónak, aki rokkantsági ellátásra nyújtott be igényt, amelyet 2025. október 20-tól meg is állapítottak a részére?
6. cikk / 1109 Külföldi munkaviszonyban álló magyar vállalkozó
Kérdés: Biztosítottnak minősül a Tbj-tv. szerint az a Magyarországon 2025. évben nyilvántartásba vett, kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó, aki magyar állampolgár, kizárólag Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel, létérdekeinek központja Magyarország, egyéni vállalkozói tevékenységét kizárólag Magyarország területén, magyar illetőségű magánszemélyek és szervezetek részére nyújtott szolgáltatásként végzi, de ezzel egyidejűleg osztrák munkáltatóval heti harminchat órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik? Egyéni vállalkozóként be kell nyújtania ebben az esetben a 2558-as bevallást?
7. cikk / 1109 Szünetelésről visszatérő egyéni vállalkozó közterhe
Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékfizetés megállapítása során annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2023. december 4-én kezdte meg a vállalkozása szüneteltetését, és 2025. október 15-től tér vissza? Arányosítani kell ebben az esetben a minimális közterheket, vagy teljes hónapra meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
8. cikk / 1109 Egyszemélyes kft. többes jogviszonyú tagja
Kérdés: Társas vállalkozónak minősül annak az egyszemélyes kft.-nek a tagja, aki az ügyvezetést választott tisztségviselő jogviszonyban, azaz okirat szerint megbízási jogviszonyban, nulla forint tiszteletdíjért látja el, és személyes közreműködésre tekintettel van egy napi 2 órás munkaviszonya a kft.-ben? Az érintettnek a kft.-n kívül van egy kisadózó egyéni vállalkozása is.
9. cikk / 1109 Özvegyinyugdíj-jogosultság
Kérdés: Hogyan változtak az özvegyinyugdíj-jogosultságra vonatkozó feltételek, tekintettel arra, hogy egy egyéni vállalkozó esetében ellenőrzés kezdődött annak kivizsgálására, hogy az együtt élő házastársak esetében az együttélés elérte az öt évet? A vállalkozó eddigi ismeretei szerint az együtt élő házastársak esetén nincs szükség az együttélés hosszának vizsgálatára.
10. cikk / 1109 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
