Háztartási munka

Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán röviden összefoglaljuk a háztartási munkaúj szabályait. A 2010. évi XC. törvény I. fejezete alapján 2010. augusztus15-től a háztartási munka keretében történő foglalkoztatásból származó teljesjövedelem adórendszeren kívüli keresetnek számít, ezért sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó bérbeadása

Kérdés: Hogyan kell bejelentenie a választását annak az egyéni vállalkozónak, aki bérbeadási tevékenységet is végez, de az ebből származó jövedelemre nem az egyéni vállalkozásból származó jövedelmekre vonatkozó szabályozást szeretné alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv 3. § 17. a) pontjának módosítása teszi lehetővé,hogy az egyéni vállalkozó döntése alapján a bérbeadásból, illetveszálláshelyadásból származó bevételének jövedelemtartalmát ne az egyénivállalkozóra vonatkozó szabályok szerint állapítsa meg, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] A számítás minden szempontból jó, a vonatkozó jogszabálynak teljes egészében megfelel. A Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése ugyanis a következőképpen rendelkezik: "A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Egyéni vállalkozó ápolási díja

Kérdés: Jogosult-e ápolási díjra az egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan befolyásolja ez a járulékfizetési kötelezettségét, tekintettel arra, hogy "fizetés nélküli szabadságon" lesz?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. 42. § (1) bekezdése d) pontja szerint nemjogosult ápolási díjra a hozzátartozó, amennyiben keresőtevékenységet folytat,és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órátmeghaladja. Tekintve, hogy ez a rendelkezés nyilvánvalóan nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló korkedvezmény-biztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz nem.A Tbj-tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja értelmében afoglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosítómunkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított,illetőleg kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.

Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés olyan pontot érint, amelynél ütközik azáltalánosnak mondható joggyakorlat és a törvényi szöveg. Általánosnak mondhatóugyanis az a gyakorlat, hogy az adott évi járulékfizetési felső határ összegébevalamennyi olyan kereset, jövedelem beszámít, amely után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a kereseti korlátot annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az esetében, aki év közben, 2010. augusztus 1-jétől korkedvezményes nyugdíjat vesz igénybe? Hogyan különítheti el a vállalkozó a nyugdíjazás előtti és a nyugdíjazás utáni éves adóalapját például abban az esetben, ha egy munkát áprilisban kezdett el, de a számlázásra csak októberben, a nyugdíjazás után került sor?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött (2007. december31-ét követően megállapított) öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalóesetében az éves kereseti korlát a minimálbér tizennyolcszorosa, azaz 18 x 73500 = 1 323 000 forint. Tekintve, hogy az említett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Evás társas vállalkozás tagjának keresete

Kérdés: Vonatkozik-e a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása egy evás társas vállalkozás kiegészítő tevékenységű, illetve heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagjaira az Szja-tv., az Eho-tv., illetve a Tbj-tv. alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kötelezettségeket.Személyi jövedelemadó szempontjából a tevékenységre jellemzőkeresettel kapcsolatos szabályokat nem kell alkalmazni az eva hatálya alátartozó társas vállalkozóra az Szja-tv. 25. § (5) bekezdése alapján, amelyjogszabályi hely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Adóelőleg levonása bérbeadás esetén

Kérdés: Kell-e levonni adóelőleget attól a magánszemélytől, aki bérbe adja az ingatlanát, de nem számlát bocsát ki, hanem számviteli bizonylatot?
Részlet a válaszából: […] 2010. augusztus 16-ától a magánszemélynek bizonyosfeltételek teljesítése esetén lehetősége van arra, hogy bérbeadásitevékenységét adószám nélkül végezze. Ilyen esetben, adószám hiányában számlakiállítására nem jogosult, az ügyletről számviteli bizonylatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas egyéni vállalkozó nagymama GYES-e

Kérdés: Folytathatja-e a vállalkozói tevékenységét egy nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki nagymamaként GYES-t szeretne igényelni? Lehet-e az ellátás ideje alatt vállalkozói kivétje, és milyen hatással lesz ez a járulékfizetési kötelezettségére?
Részlet a válaszából: […] Elsődlegesen a vállalkozás folytatásával kapcsolatosaggályokat szeretnénk eloszlatni. A Cst. 21/A. § (1) bekezdés szerint agyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermekhároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.
1
77
78
79
115