Találati lista:
351. cikk / 1150 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
352. cikk / 1150 Kisadózó egyéni vállalkozó tételes adójának összege
Kérdés: Milyen összegű tételes adót kell megfizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2020. március 30-áig rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, új munkaviszonyt pedig április 6-án létesít? Minősülhet nem főállású kisadózó egyéni vállalkozónak március-április hónapokban, tekintettel arra, hogy csak néhány napig nincs munkahelye, vagy meg kell fizetnie az 50 ezer forint arányos részét a kieső napokra? Az érintett egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
353. cikk / 1150 GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Elegendő a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése egy GYET-ben részesülő édesanya esetében, aki kisadózóként egyéni vállalkozást folytat, és most létesített egy 4 órás munkaviszonyt is? A GYET meg a napi 4 órás munkaviszony alapján már minősülhet nem fő-állású kisadózónak az érintett?
354. cikk / 1150 Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
355. cikk / 1150 Egyéni vállalkozás bányászok részére járó keresetkiegészítés mellett
Kérdés: Kaphatja továbbra is a keresetkiegészítést az a személy, aki korábban vájárként dolgozott, amelyre tekintettel jogosulttá vált az ellátásra, és most egyéni vállalkozói tevékenységet kíván kezdeni?
356. cikk / 1150 Többes jogviszonyú kft.-tulajdonos
Kérdés: Mentesülhet továbbra is a minimumjárulékok megfizetése alól egy kft. tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha jelenleg teljes munkaidős munkaviszonyban állóként biztosított, illetve nem főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 000 forintos tételes adót, de 2020. március 1-jétől a munkaviszonyában csak napi 4 órát fog dolgozni, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként fizetné meg az 50 ezer forintos havi tételes adót?
357. cikk / 1150 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
358. cikk / 1150 Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága
Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
359. cikk / 1150 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
360. cikk / 1150 Nyugdíjelőleg összege
Kérdés: Lehetséges, illetve érdemes fellebbezéssel élni a nyugdíjelőleg-megállapító határozat ellen abban az esetben, ha a nyugdíjigényt benyújtó egyéni vállalkozó úgy véli, hogy a határozat elkészítése során a 2016. december 31-ét követő időszakot figyelmen kívül hagyta a nyugdíjbiztosítás, ami azt jelenti, hogy hiányzik 3 év szolgálati idő, illetve az előleg összegének megállapítása is a tényleges összegnél alacsonyabb átlagkereset alapján történt?
