Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Kisadózó egyéni vállalkozó tételes adójának összege

Kérdés: Milyen összegű tételes adót kell megfizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2020. március 30-áig rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, új munkaviszonyt pedig április 6-án létesít? Minősülhet nem főállású kisadózó egyéni vállalkozónak március-április hónapokban, tekintettel arra, hogy csak néhány napig nincs munkahelye, vagy meg kell fizetnie az 50 ezer forint arányos részét a kieső napokra? Az érintett egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozó – többek között – akkor nem minősül főállásúnak, ha a tárgyhó egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Elegendő a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése egy GYET-ben részesülő édesanya esetében, aki kisadózóként egyéni vállalkozást folytat, és most létesített egy 4 órás munkaviszonyt is? A GYET meg a napi 4 órás munkaviszony alapján már minősülhet nem fő-állású kisadózónak az érintett?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a kisadózó fennálló munkaviszonyára tekintettel nem főállású kisadózónak minősüljön, munkaviszonyában a heti munkaidejének el kell érnie a heti 36 órát a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében. Jelen esetben ez a feltétel nem teljesül, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A kérdésben kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóról van szó, aki emellett kisadózó egyéni vállalkozó. A kisadózói jogviszony semmilyen jelentőséggel sem bír a társas vállalkozói jogállásra, illetve a járulékfizetési kötelezettségre.Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Egyéni vállalkozás bányászok részére járó keresetkiegészítés mellett

Kérdés: Kaphatja továbbra is a keresetkiegészítést az a személy, aki korábban vájárként dolgozott, amelyre tekintettel jogosulttá vált az ellátásra, és most egyéni vállalkozói tevékenységet kíván kezdeni?
Részlet a válaszából: […] A bányász dolgozók részére megállapítható keresetkiegészítés lényege az, hogy amennyiben a korábban föld alatt dolgozó személyt olyan mértékű testi károsodás éri, amely korábbi munkáját lehetetlenné teszi, egyéb munkahelyen történő elhelyezkedése esetén ne érje túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Többes jogviszonyú kft.-tulajdonos

Kérdés: Mentesülhet továbbra is a minimumjárulékok megfizetése alól egy kft. tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha jelenleg teljes munkaidős munkaviszonyban állóként biztosított, illetve nem főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 000 forintos tételes adót, de 2020. március 1-jétől a munkaviszonyában csak napi 4 órát fog dolgozni, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként fizetné meg az 50 ezer forintos havi tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Kiindulásként tekintsük át az érintett jelenleg fennálló társadalombiztosítási jogállásait:"A" jogviszonyában munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, "B" jogviszonyban ügyvezetőként biztosított társas vállalkozó, de "A" jogviszonyában fennálló heti 36 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapításához a 15. életév betöltése, negyvenszázalékos vagy nagyobb mértékű egészségkárosodás és meghatározott mennyiségű biztosítási idő szükséges. Sem a rehabilitációs ellátást, sem pedig a rokkantsági ellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
Kapcsolódó címke:

Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága

Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
Részlet a válaszából: […] Igen, a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás – a törvényben foglalt mértékig – valóban mentes a szociális hozzájárulási adó alól.A Szocho-tv. 17. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az egyes adókedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja minden további nélkül alapíthat kft.-t, még akkor is, ha az új cégben ő lesz az egyedüli tulajdonos, erre vonatkozóan sem a Ptk., sem egyéb jogszabályok nem tartalmaznak kizáró szabályokat.A Ptk. 3:90. §-a kizárólag arról rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjelőleg összege

Kérdés: Lehetséges, illetve érdemes fellebbezéssel élni a nyugdíjelőleg-megállapító határozat ellen abban az esetben, ha a nyugdíjigényt benyújtó egyéni vállalkozó úgy véli, hogy a határozat elkészítése során a 2016. december 31-ét követő időszakot figyelmen kívül hagyta a nyugdíjbiztosítás, ami azt jelenti, hogy hiányzik 3 év szolgálati idő, illetve az előleg összegének megállapítása is a tényleges összegnél alacsonyabb átlagkereset alapján történt?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 73. §-a értelmében amennyiben a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugellátás összege a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
Kapcsolódó címke:
1
35
36
37
115