Találati lista:
341. cikk / 1133 Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága
Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
342. cikk / 1133 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
343. cikk / 1133 Nyugdíjelőleg összege
Kérdés: Lehetséges, illetve érdemes fellebbezéssel élni a nyugdíjelőleg-megállapító határozat ellen abban az esetben, ha a nyugdíjigényt benyújtó egyéni vállalkozó úgy véli, hogy a határozat elkészítése során a 2016. december 31-ét követő időszakot figyelmen kívül hagyta a nyugdíjbiztosítás, ami azt jelenti, hogy hiányzik 3 év szolgálati idő, illetve az előleg összegének megállapítása is a tényleges összegnél alacsonyabb átlagkereset alapján történt?
344. cikk / 1133 Főállású kisadózó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
345. cikk / 1133 Szakmai gyakorlat CSED alatt
Kérdés: Fogadhat a teljes szakmai gyakorlat letöltésére egy jelenleg CSED-ben részesülő, felnőttoktatásban részt vevő kismamát egy gyakorlati képzést folytató egyéni vállalkozó anélkül, hogy a tanuló ellátása veszélybe kerülne? A képzés idejére kötelező ösztöndíjat fizetni, amelynek összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munka-bér 15 százalékának 1,3-szorosánál, amely az Szja-tv. értelmében egyébként adómentes juttatásnak minősül. Letöltheti a szakmai gyakorlatot a tanuló CSED-, GYED- vagy GYES-ellátás folyósítása alatt?
346. cikk / 1133 Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja
Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
347. cikk / 1133 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
348. cikk / 1133 Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély
Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
349. cikk / 1133 Külföldi állampolgár mezőgazdasági tevékenysége
Kérdés: Őstermelőként vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozóként végezhet mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet, illetve vásárolhat Magyarországon termőföldet egy osztrák állampolgár, aki regisztrációs igazolással (tartózkodási engedély) rendelkezik Magyarországon, bejelentett lakhelye is Magyarországon van, mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, amely alapján földművesként kérni fogja a nyilvántartásba vételét az illetékes földhivatalnál, és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni?
Őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie, illetve előfeltétele a járulékfizetés a tevékenységek folytatásának? Az érintett osztrák állampolgár Magyarországon két kft.-nél is munkaviszonyban áll, és a NEAK Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztály által megküldött igazolás szerint 2018. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítésre került Magyarországon.
Őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie, illetve előfeltétele a járulékfizetés a tevékenységek folytatásának? Az érintett osztrák állampolgár Magyarországon két kft.-nél is munkaviszonyban áll, és a NEAK Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztály által megküldött igazolás szerint 2018. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítésre került Magyarországon.
350. cikk / 1133 Többes jogviszonyú őstermelő
Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
