Főállású kisadózó szülése

Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
Részlet a válaszából: […] Még mielőtt az ellátásokról beszélnénk, a biztosítási kötelezettséget kell tisztázni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglaltak értelmében a Kata-tv.-ben meghatározottak szerint főállású kisadózóként bejelentett személy biztosítottnak minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Szakmai gyakorlat CSED alatt

Kérdés: Fogadhat a teljes szakmai gyakorlat letöltésére egy jelenleg CSED-ben részesülő, felnőttoktatásban részt vevő kismamát egy gyakorlati képzést folytató egyéni vállalkozó anélkül, hogy a tanuló ellátása veszélybe kerülne? A képzés idejére kötelező ösztöndíjat fizetni, amelynek összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munka-bér 15 százalékának 1,3-szorosánál, amely az Szja-tv. értelmében egyébként adómentes juttatásnak minősül. Letöltheti a szakmai gyakorlatot a tanuló CSED-, GYED- vagy GYES-ellátás folyósítása alatt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben három gyermekvállalással kapcsolatos ellátás: a CSED, a GYED, illetve a GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) került szóba. E három juttatás közül a jogszabály egyedül a CSED mellett tiltja a keresőtevékenység keretében történő személyes munkavégzést.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja

Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében a kisadózó akkor minősül nem főállásúnak, haa) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével, amelyre a válasz egyértelmű nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Külföldi állampolgár mezőgazdasági tevékenysége

Kérdés: Őstermelőként vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozóként végezhet mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet, illetve vásárolhat Magyarországon termőföldet egy osztrák állampolgár, aki regisztrációs igazolással (tartózkodási engedély) rendelkezik Magyarországon, bejelentett lakhelye is Magyarországon van, mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, amely alapján földművesként kérni fogja a nyilvántartásba vételét az illetékes földhivatalnál, és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni?
Őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie, illetve előfeltétele a járulékfizetés a tevékenységek folytatásának? Az érintett osztrák állampolgár Magyarországon két kft.-nél is munkaviszonyban áll, és a NEAK Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztály által megküldött igazolás szerint 2018. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítésre került Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] Noha a 2013. évi CXXII. tv. 9. §-ának (1) bekezdése – többek között – a külföldi személyeket is kizárja a termőföldvásárlás lehetőségéből, ám e jogszabály alkalmazásában az uniós polgárok nem minősülnek külföldinek. Ugyanakkor a mező- és erdőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
Részlet a válaszából: […] Tény, hogy nem terjed ki a biztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre – és így e jogviszonya alapján természetesen járulékfizetési kötelezettség sem terheli –, aki bármilyen más jogviszonyban [kivéve a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás GYET mellett

Kérdés: Elindíthatja egyéni vállalkozói tevékenységét az ellátása veszélyeztetése nélkül egy 4 gyermekes, gyermeknevelési támogatásban részesülő főállású édesanya? Ha igen, akkor munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak minősül majd, tekintettel arra, hogy főállású anyaként egészségbiztosítási szolgáltatásokra és szolgálati időre is jogosult?
Részlet a válaszából: […] A Cst. alapján gyermeknevelési támogatásban részesülő személy valóban jogosult egészségügyi szolgáltatásra, illetve, mivel a GYET-ből nyugdíjjárulék kerül levonásra, szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet is szerez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Mikortól kell megfizetni a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy kisadózó egyéni vállalkozónak, aki eddig nappali egyetemi tanulmányokat folytatott, és havi 25 ezer forint közterhet kellett fizetnie, ha hallgatói jogviszonya augusztus hónapban szűnt meg, de október 15-ig érvényes a diákigazolványa?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának i) alpontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó (sem), aki a Köznev-tv., valamint a Felsőokt-tv. szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Betéti társaság tagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-a értelmében a kisadózó vállalkozásnak a személyesen közreműködő tagját, illetve vezető tisztségviselőjét kell bejelentenie kisadózóként, amennyiben tevékenységét nem munkaviszonyban végzi. Jelen esetben szeptembertől ez a személy a bt. kültagja lesz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.
1
36
37
38
115