Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a járási hivatalnál szerzett információt kell korrigálnunk, ugyanis őstermelőként az érintett személy biztosítási kötelezettsége az álláskeresési járadék folyósításának megszűnését követő első naptól már fennáll. A "45 napos szabályt" akkor kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagjainak? A szövetkezet jelenleg csak 15 százalék személyi jövedelemadót von tőlük, illetve megfizeti utánuk a havi 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen nyomtatványon kell bejelenteni a jogviszony létesítését és megszűnését, illetve havonta hogyan, milyen nyomtatványon kell a jövedelmet bevallani?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjára nem terjed ki a biztosítás, tehát vele kapcsolatban szociálishozzájárulásiadó-, illetve egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Mentesség az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól

Kérdés: Mentesülhet valamilyen módon az egészség--ügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a magán-s-zemély abban az esetben, ha semmilyen bevétele nincs, és a járulék megfizetése nagyon nagy terheket jelentene számára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a NAV által 2017. augusztus 1-jén kiadott közlemény alapján tudunk pontos választ adni.Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy nagyszámú adózó fordul az adóhatósághoz a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Svájcban biztosított magánszemély

Kérdés: Meg kell fizetnie itthon a havi 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a magánszemélynek, aki jelenleg Svájcban dolgozik egy ottani cégnek, bejelentett, napi 8 órás munkaviszonyban? Van valamilyen teendője ezzel kapcsolatban? A magánszemély a kiutazása előtt megigényelte az európai egészségbiztosítási kártyát, amit meg is kapott.
Részlet a válaszából: […] Az említett magánszemély Svájcban létesített munkaviszonyt, ez alapján ott terjed ki rá a biztosítás, Magyarországon egészségügyi szolgáltatást e jogviszonya alapján vehet igénybe. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az előre bejelentett fizetés nélküli szabadság lejárta után az a munkavállaló, aki 2016. november 14-től áll kifizetőhelyet működtető munkáltatója alkalmazásában, és a 2017. április 20-tól 2017. június 16-ig igényelt fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, 2017. június 3-án közúti balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen lesz? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, mi a teen-dő a fizetés nélküli szabadság lejárta után?
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az Eb-tv. 47. §-ának (2) bekezdésében leírtakból kell kiindulni, azaz abból, hogy nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel. A?dolgozó biztosítása a fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Járulékfizetési kötelezettség hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy kft. 20 éves nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja a 2017. februárban kezdődő II. félévre szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, így a diákigazolványába sem kapott már matricát?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az említett diák tag bármilyen formában közreműködik-e a társaságban, előír-e számára a társasági szerződés személyes közreműködési kötelezettséget, illetve ügyvezető-e? Amennyiben e kérdésekre a válasz egyértelmű nem, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, emiatt az ellátás mellett dolgozó sem tekinthető nyugdíjas munkavállalónak.A rokkantsági ellátás mellett foglalkoztatott személy a munkabéréből 4 százalék természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie az április-augusztus közötti időszakra annak a nappali tagozatos egyetemistának, aki elvégezte az első 3 évet, és megkapta az alapdiplomáját, de mivel keresztféléves, március 31-ével véget ért az egyetemi státusza, és csak augusztus végétől kezdődik a mesterképzés 2 éve?
Részlet a válaszából: […] A nappali tagozatos egyetemi hallgatók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a Tbj-tv. 16/A. §-a értelmében a diákigazolványra való jogosultság tartama áll fenn. Tehát, amíg a hallgató diákigazolványa érvényes, megilleti őt az egészségügyi szolgáltatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás 450 ezer forintos éves felső határát többek között csökkenti az érintett által, illetve után megfizetett éves egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
1
14
15
16
44