Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] Izraellel hazánknak nincs szociális biztonsági megállapodása, és nyilvánvalóan nem EGT-tagállamról van szó. Ebből következően az izraeli állampolgárokra a Tbj-tv. általános szabályait kell alkalmazni, és a tekintetben nincs jelentősége az érintett hazájában fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Kiegészítő tevékenységű evaadózó társas vállalkozó

Kérdés: Kizárólag az egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja után, vagy egyéb kötelezettségek is keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozók járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségére – ellentétben az evaadózó egyéni vállalkozókkal – nincsenek speciális szabályok. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató evaadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyiszolgáltatásijárulék- tartozás

Kérdés: Van bármilyen következménye az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot illetően annak, ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemély nehéz anyagi helyzete miatt nem tudja fizetni rendszeresen a járulékot, és hátralékot halmoz fel?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének r) pontja szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult – többek között?- az is, aki a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.A jogszabály tehát ebben az esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a volt hallgató a hallgatói jogviszony megszűnése után abban az esetben, ha az egyetemi tanulmányai alatt nem érvényesíttette a diákigazolványát? Van valamilyen eltérés azokra a hallgatókra vonatkozóan, akik érvényes diákigazolvánnyal rendelkeztek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szempontjából irányadó jogszabályok a következő előírásokat tartalmazzák. Az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Biztosítás fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Szünetel az anya biztosítása abban az esetben, ha gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényel, de a GYED-et az édesapa veszi igénybe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 128. §-a alapján a munkavállalót a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – megillető fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veheti, ugyanakkor a GYED-re természetesen csak az egyikük jogosult.A Tbj-tv. 8. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az átalányadó alapja és az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei között valóban szoros kapcsolat van, hisz a biztosított, többes jogviszonyban nem álló vállalkozó a – minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a járási hivatalnál szerzett információt kell korrigálnunk, ugyanis őstermelőként az érintett személy biztosítási kötelezettsége az álláskeresési járadék folyósításának megszűnését követő első naptól már fennáll. A "45 napos szabályt" akkor kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagjainak? A szövetkezet jelenleg csak 15 százalék személyi jövedelemadót von tőlük, illetve megfizeti utánuk a havi 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen nyomtatványon kell bejelenteni a jogviszony létesítését és megszűnését, illetve havonta hogyan, milyen nyomtatványon kell a jövedelmet bevallani?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjára nem terjed ki a biztosítás, tehát vele kapcsolatban szociálishozzájárulásiadó-, illetve egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Mentesség az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól

Kérdés: Mentesülhet valamilyen módon az egészség--ügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a magán-s-zemély abban az esetben, ha semmilyen bevétele nincs, és a járulék megfizetése nagyon nagy terheket jelentene számára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a NAV által 2017. augusztus 1-jén kiadott közlemény alapján tudunk pontos választ adni.Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy nagyszámú adózó fordul az adóhatósághoz a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
1
14
15
16
45