Járulékfizetési kötelezettség hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy kft. 20 éves nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja a 2017. februárban kezdődő II. félévre szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, így a diákigazolványába sem kapott már matricát?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az említett diák tag bármilyen formában közreműködik-e a társaságban, előír-e számára a társasági szerződés személyes közreműködési kötelezettséget, illetve ügyvezető-e? Amennyiben e kérdésekre a válasz egyértelmű nem, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, emiatt az ellátás mellett dolgozó sem tekinthető nyugdíjas munkavállalónak.A rokkantsági ellátás mellett foglalkoztatott személy a munkabéréből 4 százalék természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie az április-augusztus közötti időszakra annak a nappali tagozatos egyetemistának, aki elvégezte az első 3 évet, és megkapta az alapdiplomáját, de mivel keresztféléves, március 31-ével véget ért az egyetemi státusza, és csak augusztus végétől kezdődik a mesterképzés 2 éve?
Részlet a válaszából: […] A nappali tagozatos egyetemi hallgatók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a Tbj-tv. 16/A. §-a értelmében a diákigazolványra való jogosultság tartama áll fenn. Tehát, amíg a hallgató diákigazolványa érvényes, megilleti őt az egészségügyi szolgáltatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás 450 ezer forintos éves felső határát többek között csökkenti az érintett által, illetve után megfizetett éves egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Egészségügyiszolgáltatásijárulék- fizetési kötelezettség

Kérdés: Kötelezett lesz a GYED folyósításának megszűnésétől egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a jelenleg GYED-ben részesülő édesanya, aki helyett májustól a férje fogja igényelni az ellátást, vagy csak 45 nap után kell bejelentkeznie a közteherfizetésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rendelkezésre álló információk alapján csak vagylagos választ adhatunk. Ezt megelőzően azonban pontosítsuk, hogy mit is jelent az említett "45 napos" szabály. Az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltatás a jogosultat az azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Külföldön tanuló diák jogosultsága egészségügyi ellátásokra

Kérdés: Milyen feltételekkel jogosultak Magyar-országon egészségügyi szolgáltatásokra az EGT-tag--államokban tanuló magyar állampolgárságú diákok? Ha nem rendelkeznek jogosultsággal, hogyan vehetik igénybe külföldön, illetve Magyar-országon az ellátást?
Részlet a válaszából: […] A Köznev-tv., illetve a Felsőokt-tv. alapján a tanulói/hallgatói jogviszony a beiratkozástól a diákigazolványra való jogosultság napjáig tart, ideértve a szünetelés idejét is.Tehát ha egy nagykorú diák a külföldi tanulmányai idejére szünetelteti a magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. §-a szerint sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkavállaló és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre, és alapvetően a két fél megállapodását tükrözi, természetesen az Mt. szabályozásában foglalt feltételek betartásával. A jelenleg hatályban lévő jogszabályok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Többes jogviszonyú nem főfoglalkozású kisadózó

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak annak ellenére, hogy kisadózó egyéni vállalkozóként már megfizeti a 25 ezer forintos tételes adót, és a Kata-tv. rendelkezései szerint ezzel mentesül a járulékok megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] A havi 25 ezer forintos tételes adó nem általában, hanem a kisadózó vállalkozásban mentesít az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. A Kata-tv. 9. §-a szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
1
15
16
17
45