Zrt. vezérigazgatójának járulékai

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy zrt. tulajdonosa után, aki a cégben a vezérigazgatói teendőket megbízási szerződés alapján, 0 forint megbízási díj ellenében látja el? A magánszemély semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az említett tulajdonos vonatkozásában a részvénytársaságban nem merül fel járulékfizetési kötelezettség. Ennek alapvető oka, hogy a zrt. nem minősül a Tbj-tv. alkalmazásában társas vállalkozásnak, így a tulajdonosokra nem lehet alkalmazni a társas vállalkozókra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének átvállalása

Kérdés: Átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését egy betéti társaság a kültagja helyett, aki a társaságban csak alkalmanként végez munkát 0 forintos megbízási díj ellenében, így nem keletkezik biztosítási kötelezettsége, és más jogcímen sem biztosított?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (4) bekezdése értelmében a magánszemélyt az ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését – annak hozzájárulásával, illetve az adóhatóság jóváhagyásával – más személy vagy szerv is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Öregségi nyugdíjas kisadózó

Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kata hatálya alá tartozó betéti társaság öregségi nyugdíjas kisadózó beltagja után, aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, és emellett ellátja az ügyvezetői teendőket is? A társaság a havi 25 000 forint összegű tételes adót minden hónapban megfizeti a tag után. Be kell küldeni a '08-as bevallást ebben az esetben? Az érintett tagnak máshol nincs jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 9. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózók mentesülnek többek között a járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése alól is. Ebből következően a kisadózóként bejelentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] Izraellel hazánknak nincs szociális biztonsági megállapodása, és nyilvánvalóan nem EGT-tagállamról van szó. Ebből következően az izraeli állampolgárokra a Tbj-tv. általános szabályait kell alkalmazni, és a tekintetben nincs jelentősége az érintett hazájában fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Kiegészítő tevékenységű evaadózó társas vállalkozó

Kérdés: Kizárólag az egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja után, vagy egyéb kötelezettségek is keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozók járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségére – ellentétben az evaadózó egyéni vállalkozókkal – nincsenek speciális szabályok. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató evaadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Egészségügyiszolgáltatásijárulék- tartozás

Kérdés: Van bármilyen következménye az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot illetően annak, ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemély nehéz anyagi helyzete miatt nem tudja fizetni rendszeresen a járulékot, és hátralékot halmoz fel?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének r) pontja szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult – többek között?- az is, aki a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.A jogszabály tehát ebben az esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a volt hallgató a hallgatói jogviszony megszűnése után abban az esetben, ha az egyetemi tanulmányai alatt nem érvényesíttette a diákigazolványát? Van valamilyen eltérés azokra a hallgatókra vonatkozóan, akik érvényes diákigazolvánnyal rendelkeztek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szempontjából irányadó jogszabályok a következő előírásokat tartalmazzák. Az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Biztosítás fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Szünetel az anya biztosítása abban az esetben, ha gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényel, de a GYED-et az édesapa veszi igénybe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 128. §-a alapján a munkavállalót a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – megillető fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veheti, ugyanakkor a GYED-re természetesen csak az egyikük jogosult.A Tbj-tv. 8. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az átalányadó alapja és az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei között valóban szoros kapcsolat van, hisz a biztosított, többes jogviszonyban nem álló vállalkozó a – minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
1
13
14
15
44