Egyszerűsített végelszámolás alatt álló betéti társaság

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy egyszerűsített végelszámolás alatt álló betéti társaság ügyvezetőjének, aki a végelszámolás közben nyugdíjba megy, és erre tekintettel megszünteti a munkaviszonyát a cégnél? Hol található meg az egyszerűsített végelszámoláshoz szükséges vagyonfelosztási javaslat, illetve határozat adattartalma, amit a Ctv. előírásai szerint kötelezően alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 114. §-ának (2) bekezdése értelmében egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el, tehát jelen esetben a betéti társaság ügyvezetőjének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Távoktatás keretében tanuló egyetemi hallgató egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a 2018 júniusában érettségizett diák, aki szeptembertől távoktatás keretében kezdi meg egyetemi tanulmányait, vagy fizetnie kell az orvosi ellátásért?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint a hallgatói, tanulói jogviszonyban folytatott tanulmányok kizárólag nappali rendszerű képzés esetén jogosítanak egészségügyi szolgáltatásra. A távoktatás nem minősül nappali rendszerű képzésnek, ezért az ebben részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő kft.-tag

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki 40 éves jogosultsági idejére tekintettel 2018. szeptember 15-től kedvezményes nyugdíjat igényel? A tag havi jövedelme háromszázezer forint.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem munkaviszonyban álló dolgozóról, hanem társas vállalkozóról van szó, akinek jogviszonyát a nyugdíjazás érdekében a jelen szabályok szerint sem kell megszüntetni, ezért jogviszonya folyamatos maradhat. Ebben az esetben mindössze annyi történik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

EGT-tagállamban biztosított személy egészségügyi ellátása

Kérdés: A tajt vagy az EU-kártyát kell használnia a magyar állampolgárnak abban az esetben, ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított, és hazalátogatása során egészségügyi ellátást vesz igénybe? A taj használata esetén a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, az egészségügyi szolgáltatók viszont nem fogadják el az EU-kártyát. Meg kell fizetni ebben az esetben az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot annak ellenére, hogy külföldön mindent megfizetett?
Részlet a válaszából: […] A közösségi rendelet alapján az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Jogosultság egészségügyi ellátásra külföldi tanulmányok esetén

Kérdés: Valóban nem jogosult Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra az a 2018. április 6-án 18. életévét betöltött gyermek, aki harmadik éve Ausztriában folytatja középiskolai tanulmányait, ahová mindennap vonattal jár Sopronból, tehát az állandó lakcíme Magyarországon van? A korábbi években már több alkalommal is volt beteg, eddig mindig ellátták, 2018. májusban kezdődő betegségekor azonban a háziorvos tájékoztatta, hogy nincs jogosultsága az ellátásra, annak ellenére, hogy az iskolalátogatási igazolást is bemutatta.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ában foglaltak alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult – többek között – a kiskorú magyar állampolgársággal rendelkező, a Köznev-tv. hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő 14 százalékos ehót valóban csak évi 450 ezer forintig kell megfizetni, mint ahogy az is igaz, hogy ezt a 450 ezer forintos összeghatárt – többek között – a magánszemély által megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Közteherfizetési kötelezettség szüléshez kapcsolódó ellátások esetén

Kérdés: Egy családi vállalkozásban dolgozó édesanya GYED-jogosultsága rövidesen lejár. Ezt követően a szintén a cégben dolgozó édesapa venné igénybe a GYES-t, majd rövidesen az egyik nyugdíjas nagyszülő, aki a családi bt. ügyvezetője. Helyesen gondolják, hogy ebben az esetben a bt. ügyvezetője mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ugyanakkor mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a társaság?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-a nem szűkíti le a kedvezményezett személyi kört a szülőkre. Az említett jogszabályi hely szerint a kifizető a GYED, CSED, GYET vagy GYES (a jogszabály alkalmazásában anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Zrt. vezérigazgatójának járulékai

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy zrt. tulajdonosa után, aki a cégben a vezérigazgatói teendőket megbízási szerződés alapján, 0 forint megbízási díj ellenében látja el? A magánszemély semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az említett tulajdonos vonatkozásában a részvénytársaságban nem merül fel járulékfizetési kötelezettség. Ennek alapvető oka, hogy a zrt. nem minősül a Tbj-tv. alkalmazásában társas vállalkozásnak, így a tulajdonosokra nem lehet alkalmazni a társas vállalkozókra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének átvállalása

Kérdés: Átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését egy betéti társaság a kültagja helyett, aki a társaságban csak alkalmanként végez munkát 0 forintos megbízási díj ellenében, így nem keletkezik biztosítási kötelezettsége, és más jogcímen sem biztosított?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (4) bekezdése értelmében a magánszemélyt az ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését – annak hozzájárulásával, illetve az adóhatóság jóváhagyásával – más személy vagy szerv is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Öregségi nyugdíjas kisadózó

Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kata hatálya alá tartozó betéti társaság öregségi nyugdíjas kisadózó beltagja után, aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, és emellett ellátja az ügyvezetői teendőket is? A társaság a havi 25 000 forint összegű tételes adót minden hónapban megfizeti a tag után. Be kell küldeni a '08-as bevallást ebben az esetben? Az érintett tagnak máshol nincs jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 9. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózók mentesülnek többek között a járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése alól is. Ebből következően a kisadózóként bejelentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
Kapcsolódó címke:
1
13
14
15
45