Összes cikk:
1. cikk / 119 Munkaerőpiacra lépők szociális-hozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Egy heti 40 órás munkaviszonyban álló alkalmazott után a foglalkoztató a munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezményét érvényesíti, jelenleg a foglalkoztatás 3. évében jár a dolgozó. Érinti a kedvezményre való jogosultságot, ha a munkavállaló munkaideje átmenetileg napi 4 órára csökken, majd néhány hónap után ismét napi 8 óra lesz?
2. cikk / 119 Megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Levonhatja az első negyedévi meg nem fizetett minimális szociális hozzájárulási adót 2023-ban egy megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó a II. negyedévben szerzett nagy összegű jövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adóból? A vállalkozó az első negyedévben nem realizál jövedelmet, és érvényesíti a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető szociálishozzájárulásiadó--kedvezményt.
3. cikk / 119 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató az után a megváltozott munkaképességű dolgozója után, akinek az egészségi állapota mindössze 40 százalékos, de a havi munkabére meghaladja a minimálbér másfélszeresét, így ellátásra nem jogosult? Figyelembe vehető ez a személy megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során? Arányosan csökkenni fog a szociálishozzáárulásiadó-kedvezmény összege is abban az esetben, ha az érintett dolgozó részmunkaidős lesz, és ezzel egyidejűleg a havibére is csökken?
4. cikk / 119 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállalója foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adóból a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény és a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény is megilleti?
5. cikk / 119 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
6. cikk / 119 Kedvezményezett foglalkoztatott
Kérdés: A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a jogszabály által meghatározott kedvezményezett foglalkoztatott fogalma valamennyi szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tartalmazza a képzéssel kapcsolatos adókedvezmény kivételével. Ez azt jelenti, hogy a képzésben érintett dolgozók után a kivakedvezmény nem vehető igénybe?
7. cikk / 119 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény
Kérdés: Mikortól és milyen összegben élhet a munkaadó a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a munkavállalónak az esetében, akit 2022. március 21-től teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztat, és 2022. április 5-től rokkantsági ellátásban részesül? A dolgozó még a munkába állása előtt, 2022. március 17-én jelent meg a komplex felülvizsgálaton.
8. cikk / 119 Duális képzés szociális-hozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Mi minősül tényleges képzési napnak a hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgató után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény igénybevételénél? Kizárólag a cégnél töltött időt lehet figyelembe venni, illetve beszámít a szabadság, az iskolában töltött idő vagy a home office is?
9. cikk / 119 Egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Köteles a garantált bérminimum alapján megfizetni a járulékokat, illetve megfelelő a minimálbér figyelembevétele egy burkoló fő tevékenységű egyéni vállalkozó esetében, tekintetbe véve, hogy a burkolói tevékenységhez már nem kell szakképesítés? Ezzel összefüggésben további kérdés, hogy ugyanez a vállalkozó élhet-e a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a burkoló munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja vonatkozásában?
10. cikk / 119 Szakirányú oktatás és duális képzés szociálishozzájárulásiadó--kedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti a hallgatói munkaszerződéshez kapcsolódó szociálishozzájárulásiadó--kedvezményt egy költségvetési szerv foglalkoztató?