Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mm-tv. a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló keresőtevékenysége vonatkozásában semmilyen korlátozást sem tartalmaz, tehát az érintett korlátlanul végezhet munkát, szerezhet bérjövedelmet anélkül, hogy az a rokkantsági ellátásra való jogosultságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Oktatás és képzés szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Igénybe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató után, aki fél évvel „megcsúszott” a tanulmányai befejezésével?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 17/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében hallgatói munkaszerződés alapján a ténylegesen teljesített képzési napokra vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, és nem tartalmaz semmilyen kizáró előírást a halasztással, évismétléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Egyetemi hallgatók nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Azonos a járulék- és adófizetési kötelezettség a nyári szakmai gyakorlat idejére annak a két egyetemi hallgatónak az esetében, akik közül az egyik nappali tagozatos, de nem duális képzésben vesz részt, míg a másik duális képzésre jár, de levelező tagozaton? Azonos módon élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a cég a két tanuló után?
Részlet a válaszából: […] A Felsőokt-tv. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létesített jogviszonyra a Tbj-tv. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás, és így az ebből származó jövedelmet nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény betegszabadság és bérlettérítés után

Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó után érvényesíthető adókedvezmény a betegszabadság és helyi bérlet jogcímeken kifizetett jövedelem esetében is igénybe vehető, míg a többi szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az ilyen jogcímeken kifizetett jövedelmekre nem jár?
Részlet a válaszából: […] Igen, helyesen értelmezi a jogszabályt. A Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezmény esetében a kedvezmény alapja nem a „bruttó munkabér” (amelyet a jogszabály alkalmazásában az Szt.-ben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni, így például a betegszabadságra járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Munkaerőpiacra lépők

Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. kérdésben érintett rendelkezésének (11. §) módosítását valóban hiába keressük a jogszabályban, mert a változást nem törvénymódosítás, hanem a 182/2024. Korm. rendelet tartalmazza, amely a veszélyhelyzet fennállásának a tartamára némileg átírja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Kedvezmények megváltozott munkaképességű munkavállaló után

Kérdés: Mindkét foglalkoztató élhet a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményekkel abban az esetben, ha az érintett két különböző cégnél dolgozik heti 20-20 órás munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk vélhetően a Szocho-tv. 13. szakasza szerint megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre, illetve a dolgozó rehabilitációs hozzájárulás szempontjából történő figyelembevételére gondol.Nos, amennyiben a dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak egy öt gyermeket nevelő új munkavállaló esetében, aki rendelkezik egy másik munkahellyel is, ahol jelenleg GYES-en van? A munkavállaló jelezte kilépési szándékát a korábbi munkáltató felé, de megállapodásuk szerint csak a szülés miatt összegyűlt szabadságok lejárta után szüntetik meg a munkaviszonyt, így jelenleg két munkahelye van. A jelenlegi munkáltató a ’T1041 nyomtatvány benyújtásakor jelezte, hogy kéri a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra szóló jogosultság igazolását, amit a kormányhivataltól meg is kapott, a NAV-tól viszont nem érkezett meg az igazolás. Mi a munkáltató teendője, ha a munkavállaló már három hónapja az alkalmazásában áll, de a NAV-igazolás hiányában nem tudja érvényesíteni a szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A Cst. szerint legalább három gyermek után családi pótlékra szülőként jogosult, munkaerőpiacra lépő nők munkaviszonyban foglalkoztatásakor az adókedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Munkaerőpiacra lépők után járó kedvezmény külföldről hazatérő dolgozó esetén

Kérdés: Valóban igénybe veheti a munkáltató a munkaerőpiacra lépő személyek után járó szociá-lishozzájárulásiadó-kedvezményt annak a magyar állampolgárságú munkavállalónak az esetében, aki 2018-tól 2024. május 31-ig folyamatosan Németországban dolgozott, ahol biztosított volt? A NAV kiadta az igazolást a munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. szakasza azt tekinti munkaerőpiacra lépő személynek, aki „az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Munkaerőpiacra lépő

Kérdés:

Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Beltag szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés:

A NAV igazolása alapján érvényesíthető a munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye egy betéti társaság beltagjának megbízási díja után fizetendő szociális hozzájárulási adóval szemben?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezményeket kizárólag a munkaviszonyban álló dolgozók kapcsán érvényesítheti a kifizető. Ez alól kivételt a 13. szakasz szerinti megváltozott munkaképességű vállalkozók utáni kedvezmény, illetve a 17/A. szakasz szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
14