Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2010-ben hatályos szabályok szerint a kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyiszolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot volt kötelesfizetni. A nyugdíjjárulék alapjaként a társas vállalkozónak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 1.

Evás kft. kiegészítő tevékenységű tagjának járuléka

Kérdés: Kell-e 2940 forint összegű hozzájárulást fizetnie egy evás egyszemélyes kft. nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű ügyvezetőjének?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen kell, de a fizetendő járulék havi összege nem 2940forint. Ugyanis a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után atársas vállalkozás havi 5100 forint (napi összege 170 forint) összegűegészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, emellett a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 15.

Bérbeadás adóalapjának meghatározása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az ingatlan-bérbeadás jövedelmének adóalapját 2011-ben, ha a bérbeadás után keletkezik egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, de azt a bérbeadó nem számolja el költségként?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2011-től a nem termőföldnek minősülő ingatlan-bérbeadásjövedelmének meghatározására már nem lehet a különadózás lehetőségével élni. Abérbeadásból származó jövedelmet az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokalkalmazásával kell meghatározni. Az Szja-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Hol és milyen formában kezdeményeztetheti a szüneteltetés bejelentését egy idényjellegű munkát végző nyugdíjas egyéni vállalkozó? Korlátozott-e a szüneteltetés ideje, illetve év közben bármikor kérhető-e, vagy csak meghatározott időpontokban? Megszűnik-e a járulékfizetési kötelezettség a szüneteltetés ideje alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szüneteltetésnek semmi akadálya, azt az egyéni vállalkozásszékhelye szerint illetékes okmányirodánál kell kezdeményezni. Az egyénivállalkozói tevékenység szüneteltetését az erre a célra rendszeresítettelektronikus űrlapon kell bejelenteni, melyen az egyéni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 1.

Kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelme, járulékai

Kérdés: Van-e kötelező járulékfizetése 2011-ben egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki 2011-től saját jogú nyugdíjasnak minősül, vagy csak a havi 5100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie? Van-e valamilyen jelentősége a vállalkozói kivét nagyságának, illetve vonatkozik-e rá a jövedelemkorlát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eva hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytatóegyéni vállalkozó az általános szabályoknak (Tbj-tv. 37. és 37/A. §)megfelelően havi 5100 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésérekötelezett, illetve 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 1.

Betéti társaság beltagjának betegsége

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a betéti társaságnak, amelynek egyetlen beltagja kimerítette a táppénzre való jogosultságát, de még mindig beteg, és a téli időszakban egyébként sincs munkája, ezért a járulékokat sem tudná kigazdálkodni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből nem derül ki, de nyilvánvalóan személyesenközreműködő tagról, azaz társas vállalkozóról van szó, aki az elmúlt időszakban– táppénzfolyósítására tekintettel a Tbj-tv. 28. § (1) a) pontja alapján – nemvolt kötelezett minimumjárulék-fizetésre.Igen ám...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 21.

Izraeli állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Hogyan fizethető ki a minimálbért jóval meghaladó jövedelem egy izraeli tulajdonban álló, Magyarországon bejegyzett zrt. izraeli állampolgárságú vezérigazgatója részére? A vezérigazgató ingázik a két ország között, hétköznap Magyarországon van, ahol lakást bérelnek a számára, hétvégén pedig hazautazik, megbízatása határozatlan időre szól. Milyen jogviszonyban lehet foglalkoztatni az ügyvezetőt, és mindenképpen biztosítottá válik-e a magyar jogviszonya alapján? Kell-e adószámot és taj-számot kérni a számára? Hogyan változna a helyzet, ha Izraelben lenne egy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hazánknak Izraellel nincs szociális megállapodása, éppenazért az említett tisztségviselőre az általános szabályokat kell alkalmazni.Ebből következően – akár a munkaviszonyt, akár a megbízásijogviszonyt választják – az említett izraeli állampolgárságú vezérigazgatóra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 7.

Munka nélküli kismama ellátásai

Kérdés: Jogosult lesz-e a második gyermek után TGYÁS-ra és GYED-re, és ha igen, mi lesz az ellátások alapja annak az édesanyának az esetében, akinek 2010. február 14-én született az első gyermeke, amikor regisztrált munkanélküli volt, járadékban részesült, ezért jogosult volt terhességi-gyermekágyi segélyre, valamint GYED-re is, és jelenleg 3 hetes kismama? A munkanélküli-járadékot megállapító határozat szerint 1420 munkanap munkaviszonnyal rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED számításának alapja havi bruttó 214 000 forintos kereset volt. A munkaügyi központ jelenleg szünetelteti az álláskeresési járadék folyósítását.
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnos azt kell válaszolnunk, hogy ha a gyermekgondozási díjfolyósításának tartama alatt szül, nem jogosult a második baba utánterhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re. Ugyanis 2008. január 1-jétől a korábbi szabályozássalellentétben az álláskeresési támogatásban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 7.

Háztartási munka

Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés kapcsán röviden összefoglaljuk a háztartási munkaúj szabályait. A 2010. évi XC. törvény I. fejezete alapján 2010. augusztus15-től a háztartási munka keretében történő foglalkoztatásból származó teljesjövedelem adórendszeren kívüli keresetnek számít, ezért sem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 23.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó ápolási díja

Kérdés: Jogosult-e ápolási díjra az egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan befolyásolja ez a járulékfizetési kötelezettségét, tekintettel arra, hogy "fizetés nélküli szabadságon" lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szoc-tv. 42. § (1) bekezdése d) pontja szerint nemjogosult ápolási díjra a hozzátartozó, amennyiben keresőtevékenységet folytat,és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órátmeghaladja. Tekintve, hogy ez a rendelkezés nyilvánvalóan nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 23.
1
…
50
51
52
…
78