Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] A széles körben elterjedt ösztöndíj fogalmára általános érvényű definíció nem létezik. Általában ösztöndíjnak tekintjük a magánszemély részére fizetett azon összeget, amelyet oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásokra, külföldi tanulmányútra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] A tanulók gyakorlati képzésére – a Szak-tv. előírásainak megfelelően – sor kerülhet tanulószerződéssel vagy anélkül.Ennek megkötése esetén, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóról beszélhetünk, akire a Tbj-tv. 5. §-ának c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Téves járulékfizetés

Kérdés: Társaságunk külföldi részvétellel működik, több külföldi munkavállalót alkalmazunk. Néhány hónapig fizettük is utánuk a járulékokat, de most kiderült, hogy nem kellett volna. Hogyan rendezhetjük egészségbiztosítási helyzetüket?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő (devizakülföldi) tagjára, alkalmazottjára, feltéve hogy nem esik államközi egyezmény (szociálpolitikai megállapodás) hatálya alá.Az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató – az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is – köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni és ezekről adatot szolgáltatni.A foglalkoztatónak az igazgatási szervek felhívására, megkeresésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rokkantsági nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Társas vállalkozás többségi tulajdonos ügyvezetője rokkantsági nyugdíjba kerülése után folytathatja-e tevékenységét a régi formában, illetve milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján vélhetően kft. meghatározó tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjéről van szó, aki e tevékenységét – tekintettel a tulajdoni részesedésére – társas vállalkozóként, pontosabban főfoglalkozású társas vállalkozóként végezte.Rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Igen.Első lépésben azt szükséges tisztázni, hogy milyen jogviszony alapján került sor a kifizetésekre. A tevékenység jellegéből adódóan a megbízási jogviszonyt tartjuk a legvalószínűbbnek és legcélszerűbbnek.A következő tennivalónk annak eldöntése [Tbj-tv. 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Járulékfizetési mentesség

Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozók többségének (bt., kkt., kft., egyesülés, közös vállalat, kht., szabadalmi ügyvivői társaság tagjainak) biztosítási kötelezettsége a személyes közreműködési kötelezettség tartama alatt, míg az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Bedolgozó járuléka

Kérdés: Nyugdíjas bedolgozó havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Nyilatkozat hiányában 10 százalékos mértékű költségátalányt számfejtünk részére, ezt azonban a szerződésben nem rögzítettük. Milyen összeg után kell megfizetni a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A bedolgozói jogviszony a munkaviszony speciális formája, az Mt.-n kívül a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet állapít meg rá vonatkozóan részletesebb szabályokat.A bedolgozó bevétele két részből áll: 1. a teljesítményével elért munkabér, 2. a költségtérítés címén kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] Az igazolatlan távollét tartama alatt – feltéve, hogy az érintett erre az időszakra nem részesül jövedelemben – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján szünetel a biztosítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítást megalapozó jogviszony – jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Osztalék és osztalékelőleg járulékkötelezettsége

Kérdés: Kft.-nk tagjai 2001-ben osztalékelőleget, 2002-ben osztalékot vettek fel (2001. évre vonatkozóan). Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnünk a 35 százalékos adóalap után kifizetett osztalékra? Meg kell-e fizetni az előleg után is a százalékos mértékű eho-t?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási járulék alapját kizárólag a biztosítási jogviszonyban kifizetett szja alapja képezi. A biztosítási jogviszony akkor jön létre, ha valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban keletkezik járulékalap.Az osztalék a Tao-tv. szerint: a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
67
68
69