Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után

Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...belül keresőképtelenné válik, és a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett munkaviszonyban álló személy, a Tbj-tv. 5. §-ában foglaltakra tekintettel, a munkaviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...széles körben elterjedt ösztöndíj fogalmára általános érvényű definíció nem létezik. Általában ösztöndíjnak tekintjük a magánszemély részére fizetett azon összeget, amelyet oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásokra, külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Nyugdíj-előkészítés

Kérdés: Milyen nyugdíj-előkészítési feladatai vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatokat taxatív módon egyetlenegy jogszabály sem jelöli. Az adatszolgáltatási kötelezettségeiből fakadóan azonban fontos szerep jut a foglalkoztatónak a nyugdíjigény benyújtásakor. Az általános kifizetőhelyeken kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Nyugdíjas munkavállaló utáni járulék

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...alapja. A foglalkoztató által fizetendő, 29 százalékos társadalombiztosítási járulék esetében közömbös, hogy a munkavállaló nyugdíjas-e. A számára kifizetett munkabér után a munkáltatónak minden esetben meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíj-, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja szerint – a képzési idő tartamára – kiterjed a biztosítás. Ezzel párhuzamosan a tanulószerződésben meghatározott díj – ami 2002-ben nem lehet kevesebb a minimálbér 6 százalékánál, tehát 2002-ben havi 3000 forintnál (Szak-tv. 44. §-a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos jogszabályok szerint rokkantsági nyugdíj csak annak a személynek állapítható meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és az egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. Az a személy, aki munkaképességét 50 százalékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetik, nem rehabilitálható, és az átmeneti járadékhoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, ha a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerinti szolgálati idő felével rendelkezik, és munkanélküli-ellátásban, táppénzben, baleseti táppénzben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Magánnyugdíjpénztár

Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagja visszaléphet-e az állami rendszerbe és fordítva? Milyen kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a magán-nyugdíjpénztári tagok – tagsági viszonyuk keletkezése szempontjából – a következő csoportokba sorolhatók: Önkéntes döntéssel csatlakozott nem pályakezdők (akik már 1998. június 30-át megelőzően is létesítettek biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Téves járulékfizetés

Kérdés: Társaságunk külföldi részvétellel működik, több külföldi munkavállalót alkalmazunk. Néhány hónapig fizettük is utánuk a járulékokat, de most kiderült, hogy nem kellett volna. Hogyan rendezhetjük egészségbiztosítási helyzetüket?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásukról. A Tbj-tv. szerint a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Passzív táppénz

Kérdés: Mely esetekben, kinek és meddig jár az úgynevezett passzív táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje.Aki a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző 1 éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
…
541
542
543
…
546